Oroszország volt kormányfőjét, Viktor Csernomirgyint választotta a Gazprom elnökévé a társaság 11 tagú igazgatótanácsa. A megbízatás nem új Csernomirgyin számára, hiszen 1992-es miniszterelnöki kinevezése előtt elnök-vezérigazgatóként tevékenykedett a világ legnagyobb földgáztermelőjénél. Azóta Rem Vjahirev töltötte be a kettős posztot, aki továbbra is megmarad a vezérigazgatói székben.
Csernomirgyin alig egy éve távozott a kormány éléről, de szoros kapcsolatokat tart fönn a Kremllel (a koszovói válság során elnöki megbízotti tisztet kapott). Kinevezése a 38,4 százalékban állami tulajdonú Gazprom élére elemzők szerint arról tanúskodik, hogy a kormány a decemberi parlamenti választások közeledtével – egyáltalán nem meglepő módon – erősíteni kívánja befolyását a vállalatban. A legnagyobb orosz cégnek számító, az ágazatban monopolhelyzetet élvező Gazprom a költségvetési bevételeknek mintegy egynegyedét biztosítja.
A jövő évi elnökválasztáson Csernomirgyin is indulhat, és Gazprom-vezéri tiszte ismét ugródeszkát jelenthet politikai ambícióinak valóra váltásához. Független szakemberek nem tartják kizártnak, hogy Csernomirgyin és Vjahirev között feszültségek támadnak, az első sajtótájékoztatón mindazonáltal nem látszott jele ennek. Csernomirgyin azt is hangsúlyozta, hogy a vállalat vezetése “apolitikus” lesz, amit viszont elemzők kétkedve fogadtak.
Az igazgatótanácsi ülésen ismertették a cég tavalyi eredményeit is. Eszerint a Gazprom 42,5 milliárd rubeles adózás utáni veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, főként amiatt, hogy a rubel értékvesztése nyomán megugrott a devizaadóssága. A teljes kitermelés 553,7 milliárd köbméter volt, ebből 120,5 milliárdot exportáltak a volt Szovjetunión kívüli országokba. Összehasonlításul: az európai piac további legnagyobb ellátói közül Nagy-Britannia 90,3, Algéria 72,8 milliárd köbméter földgázt adott el. –
