Az 1995-ben és 1996-ban lezajlott fúziósorozat hatására a portugál banki eszközállomány körülbelül 80 százaléka öt csoport kezébe került. Most viszont, amikor az európai összeolvadások átalakítják az egész bankszektort, még a legnagyobb helyi bankok is kicsinek tűnnek. Az egységes európai valuta megjelenése, amely a banki és más ágazatokban felgyorsítja a fúziókat és a felvásárlásokat, nyilvánvalóan Portugáliában is további összevonásokhoz fog vezetni. A konszolidáció először főként az országon belül fog megindulni, de a következő logikus lépésnek ibériai banki csoportok létrehozása tűnik. A külföldi tulajdon kényes kérdés a portugál hatóságok számára, s mint felelős állami tisztviselők kijelentették, nem szeretnék, ha a nagy portugál csoportok “döntéshozatali központjai” külföldre kerülnének.
Az állami Caixa Geral de Depositor (CGD), a piac csaknem egynegyedét uraló legnagyobb bank nem lesz “egyszerű nézője” a pénzügyi szektor konszolidációjának. Közgazdászok szerint ez azt jelenti, hogy a CGD részvényesi szerep felvállalásával esetleg meg fogja védeni a portugál bankokat az ellenséges felvásárlási ajánlatokkal szemben (feltehetően emiatt nem vette bele a kormány a CGD-t abba a privatizációs folyamatba, amelynek jegyében az 1974-es forradalom után államosított többi bankot már visszaadta magántulajdonba).
A számos portugál összevonási forgatókönyvben megjelent a spanyol kapcsolat is azzal, hogy előkészületben van a két legnagyobb spanyol bank, a Banco Central Hispano (BCH) és a Banco Santander fúziója. A BCH kezében van a Banco Comercial Portugués (BCP) 13,8 százaléka, míg a BCP a BCH részvényeinek körülbelül 9 százaléka felett rendelkezik. A BCP támogatásáról biztosította a fúziót.
