Minden, a lakosságot érintő üzemzavar 24 órán belül elhárítandó, új fogyasztót pedig a vállalás szerint 8 napon belül kell a hálózatra kapcsolni. Ezen feltételek nem teljesítésekor a jogos kártérítési díjon felül a szolgáltató ezer forintot tartozik fizetni a károsultnak. Hasonló normarendszer egyébiránt korábban is létezett, csak éppen nem volt egységes, az egész országra érvényes szabályozás. A garanciavállalást a cégek azon üzletpolitikai elvárásukkal indokolták, amely a lehető legbiztonságosabb és legmagasabb szintű ellátást célozta meg. Arról nem is beszélve, hogy elosztókból valódi szolgáltatóvá kívánnak válni, felkészülve a kormányzat által 2001 januárjától tervezett liberalizációra, ami legalábbis a nagyfogyasztók számára szabaddá tenné az áramszolgáltató megválasztását.
E terveket az a 98 milliárd forint alapozza meg, amelyet 1995 vége (a privatizáció) óta a hat áramszolgáltató a hálózati berendezések korszerűsítésére költött. (Az azóta lefektetett vezetékek hossza többszörösen körülölelné a Földet.) Bár a tárgyalások éppen csak elindultak, Horváth J. Ferenc, a MEH megbízott főigazgatója szerint a közeljövőben valószínűleg a hat hazai gázszolgáltatóval is aláírhatnak hasonló megállapodást.
Az energiaszektorhoz kapcsolódó további fejlemény, hogy július elsejétől életbe lépnek az új földgáz- és villanyáram-tarifák. A módosítás célja a keresztfinanszírozás megszüntetése, vagyis az, hogy a fogyasztó a ráfordítások arányában fedezze az energetika résztvevőinek költségeit. A számítások azt mutatják, hogy az eddig kedvezményezett háztartások járnak majd rosszabbul. A MEH szerint ugyanakkor egy-egy háztartás áramra fizetett költségnövekedése csak “elvétve” haladja majd meg a havi száz forintot, a gáz esetében pedig az évi 1500-2000 forintot. A hivatal elutasította azt a feltételezést, hogy a tarifaváltozás áremeléssel lenne egyenlő, hiszen sem a fogyasztók átlagárai, sem az áramszolgáltatók összeadott nyeresége nem változnak júliustól.
