Cégautó – e fogalom olyan, a gazdálkodó szervezetek vezetőinek, tulajdonosainak jövedelmét kiegészítő juttatást takar, amely az utóbbi években igen elterjedt nálunk is. Egy felmérés szerint a vezetők 75-95 százaléka kap cégautót. A pénzügyi tárca számításai alapján ez a fajta, különösen a menedzserek körében elterjedt jutalmazás – az autó értékétől és a személyes célú használat mértékétől függően – évi 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő jövedelmet jelenthet. Az ebbéli juttatás miatt kieső társasági adó és személyi jövedelemadó “pótlására” vezették be 1995-ben a cégautók utáni adót. Minél nagyobb volt azonban a juttatott jövedelem, annál kevésbé fedezte ez a kieső egyéb adókat – legalábbis ezzel magyarázta a pénzügyi kormányzat az adómértékek ez évi emelését. Így 1999 elejétől az 1997. január elsejét követően vásárolt cégautók adótétele a 2 és 3 millió forint közötti beszerzési árú gépkocsiknál a tavalyi adótétel negyedével, 2 ezer forinttal nő; a 3-5 millió forintosoknál a korábbi harmadával, 3, illetve 4 ezer forinttal, az 5 millió forint feletti értékűeknél pedig a tavalyi felével, 7 ezer forinttal emelkedett ez az adóteher.
A cégautó-adó mellett január elsejétől – először az idén februárban – százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. A kormányzat ugyanis még az ősszel – a személyi jövedelemadó és a tb-járulék alapjainak közelítése jegyében – kinyilvánította: mivel ezen természetbeni juttatást (a cégautó magáncélú használatát) nem terheli tb-járulék, javasolja az Országgyűlésnek, hogy az egészségügyi hozzájárulásnak nevezett, lényegében adó jellegű elvonást erre is vezessék be. A kabinet indítványát elfogadva a törvényhozó testület úgy döntött, hogy a cégautók esetében a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott cégautó-adó 25 százaléka legyen. Cégautó adója jogcímen egyébként az idén 5,4 milliárd forint bevételre számít az államháztartás, míg az ezzel kapcsolatos egészségügyi hozzájárulásból 1,35 milliárdot remélnek.
Kedvező hír viszont, hogy nem szűkítették azok körét, akiknek nem kell cégautó-adót fizetniük. Ráadásul – köszönhetően az Alkotmánybíróságnak – továbbra sem kell adót fizetni, ha kétséget kizáróan (útnyilvántartással) igazolható, hogy nem került sor a személygépkocsi magáncélú használatára. Ha mégis lett volna ilyen, akkor az esetben szintén nem kell adózni, ha a magánszemély a kifizetőnek meghatározott mértékű térítést fizet. Amennyiben a magánszemély saját maga veszi meg a magáncélú használathoz szükséges üzemanyagot, azt is úgy kell tekinteni, mintha annak ellenértékét megfizette volna a munkáltatónak.
Az szja-törvény szerint egyébként természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által az üzemanyagszámla alapján elszámolt összegnek az a része, amely meghaladja az üzemanyag-fogyasztási norma, a gépjármű által futott kilométer és az üzemanyagár figyelembevételével számított költséget. Ezen összeg után 44 százalék adót kell fizetni, amelyet az év első és utolsó napján rögzített kilométeróra-állás alapján kell kiszámítani. A szóban forgó természetbeni juttatást terhelő adót éppen most, február 12-ig kell a kifizetőnek lerónia. Egyébként, ha év közben eladják az autót, vagy kivonják a forgalomból, akkor a kifizető nem várhatja meg a következő év februárját, hanem már a használat megszűnését követő hónapban köteles az egyéb szja-kötelezettségeivel együtt leróni ezt az adót is.
Egy “angyali” cégautó. Útnyilvántartással megúszható
