Az állami tulajdonban lévő, s még ma is az összes hitelintézeti eszköz 70 százalékát adó 7 kereskedelmi bank portfoliójában egyharmados a rossz hitelek aránya. Az egészséges bankrendszer kialakulását erősen gátolta az 1996-ig hivatalban lévő baloldali kormány, amely az állami bankokat, elsősorban a Bancorexet és a Banca Agricolát arra használta, hogy rajtuk keresztül az állami ipari és mezőgazdasági cégeknek támogatásokat juttasson. Emiatt e bankoknál a behajthatatlan követelések aránya elérte a hitelállomány 60 százalékát. A későbbi jobbközép kormány ezért szanálási akcióra kényszerült: 1 milliárd dollárt kellett belepumpálnia a fenti két bankba, s csak azután kezdődhetett meg a hitelintézetek átalakítása. Bizonyos pozitív jelek azért mutatkoznak. Amióta 1992-ben megnyitották a piacot, fokozatosan megjelentek a külföldi bankok, amelyek immár az összes banki eszköz 10 százalékával rendelkeznek. Az új belépők közül megemlítendő az amerikai Coticorp és Chase Manhattan, a holland ING és ABN Amro, a Bank Austria, valamint több görög és törők hitelintézet. A külföldiek szerepét a kormány úgy kívánja erősíteni, hogy ellenőrző érdekeltséget kínált fel számukra két kisebb állami hitelintézetben: a posta-takarékpénztárként működő Banc Postban, valamint a fejlesztési bankban. Az előbbi iránt négy jelentősebb partner, köztük a Bank Austria érdeklődik, míg az utóbb) hat szakmai befektető figyelmét keltette fel e körből az ABN Amro, a GE Capital és a Societé Generale neve vált ismertté.
