Első ülésén a gazdasági kabinet gyakorlatilag elvetette annak lehetőségét, hogy az AH Rt. a jövőben kizárólag műsorszórással foglalkozzék. Ezek után a kormánynak arról kell belátható időn belül döntenie, hogy többségi állami tulajdonban hagyja-e, vagy magánkézbe adja a céget. A jelek szerint mindenesetre az Orbán-kormány ódzkodik attól, hogy a cég alaptőkéjét az ÁPV Rt. által még az idén februárban jóváhagyott 3,5 milliárd forinttal felemelje.
Legalábbis erre lehet következtetni abból a tényből, hogy a társaság szeptember 30-i rendkívüli közgyűlésének napirendjén – más várt pontokkal egyetemben – a tőkeemelés sem szerepel. Ennek elmaradása viszont azt jelenti, hogy az AH Rt. idei nettó bevétele 15,9 milliárd, adózott eredménye pedig mintegy 1,3 milliárd forint lehet. Mint arról Máté István vezérigazgató még júliusban beszámolt, a cég tevékenysége a korábban előirányzottnál 200-300 millióval is többet hozhat a konyhára, hiszen a bekalkulált beruházások elmaradtak.
Noha még nincs se elfogadott tavalyi konszolidált mérlege, se jóváhagyott idei üzleti terve, az AH Rt. igyekszik következetesen megvalósítani a tavaly decemberben az ÁPV Rt. asztalára letett középtávú üzleti tervét. Ez évente 20 milliárd forintos beruházást irányoz elő. A cég vezérkara arra törekszik, hogy a vezetékes távközlésben az idén megjelent alternatív szolgáltatóval, a PanTel Rt.-vel is felvegye az üzleti kapcsolatot. Így az AH Rt. nemcsak a földi és a műholdas üzleti kommunikációban, hanem a vezetékes közcélú szolgáltatásban is szerepet vállalna a jövőben. Ha ezek az elképzelések valóra válnak, a társaság a várhatóan 2002-től liberalizált magyar távközlés tekintélyes szereplője lehet. Nem csoda, hogy máris vannak nem lebecsülendő értékű üzleti szándéknyilatkozatai. A cég vezérkara például április elején írta alá azt a megállapodást, amely szerint a British Telecom és a Motorola kész szakmai tudását és pénzügyi lehetőségeit latba vetni az úgynevezett készenléti Tetra kommunikációs rendszer közös megvalósítása érdekében. Ugyanakkor az AH Rt. üzleti terveinek ismeretében nyolc kereskedelmi bank írásban jelezte, hogy hajlandó összesen 70 milliárd forintnyi hitelt nyújtani a beruházások kivitelezéséhez. Ez bőven elegendő lenne a távközlési piacon az erőteljesebb szerepvállaláshoz.
Akár lesz a későbbiekben állami tőkeemelés, akár nem, az AH Rt. mindenképpen részt kíván venni a Tetra-rendszer és az 1800-as mobiltelefon-hálózat kiépítésében, ezt ugyanis a költségvetés hozzájárulása nélkül is képes megtenni. A hírközlési miniszter szerint amennyiben a kormány az 51 százalékos többségi állami tulajdon megtartása mellett foglal állást, a cég tendereztetés nélkül megkapja a kormányzati Tetra és az 1800-as rendszer létrehozásának jogát. Ha viszont a kormány úgy dönt, hogy nemcsak a kisebbségi, hanem a többségi – esetleg a teljes, 87,2 százalékos – állami részvénycsomagot is eladja, akkor az AH Rt. csupán versenyben szerezheti meg az új üzleti lehetőségeket.
Mindemellett a cég igazgatósága már megtette a szükséges lépéseket, hogy eleget tegyen az úgynevezett tőzsdekényszernek (Figyelő, 1998/31. szám), dacára annak, hogy a tulajdonosok a börzei bevezetést sem tűzték a rendkívüli közgyűlés napirendjére. Pedig a több jelentkező közül augusztusban kiválasztott Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt.-nek az értékpapírtörvény vonatkozó előírásai szerint ez év december 31-ig kell előkészítenie a tőzsdei bevezetést. Becslések alapján az AH Rt. – a harmadik kategóriával kibővülő Budapesti Értéktőzsdén – teljesíteni tudja a B kategória feltételeit. Nem kicsi a tét: a sikeres börzei bevezetés nyomán a cég annyi tőkéhez juthat, hogy azzal akár önerőből is megvalósíthatja távközlési elképzeléseit.
