Magyar tized

A hazánk által az EU-val kötött társulási szerződés a közbeszerzésekre is rögzítette a piacnyitás aszimmetriáját: Magyarország a megállapodástól számított 10 évig nem köteles viszonozni az unió által biztosított liberalizációt, vagyis 2004-ig korlátozhatja a külföldi cégek részvételét a honi közbeszerzési tendereken. (Természetesen az itt regisztrált külföldi tulajdonú cég e tekintetben hazai vállalatnak minősül.) Jelenleg – a hatályos törvénynek megfelelően – a magyar céget kell előnyben részesíteni, ha az árkülönbözet a honi és a külföldi vállalat között 10 százalékon belüli, feltéve, hogy az áru piaci értékének több mint felét itt állították elő. Ez a passzus kivételt képez a hazai közbeszerzési törvényben amúgy megfogalmazott nemzeti elbánás elve alól. A külföldi szállítások jelenleg – tájékoztatták lapunkat a Közbeszerzési Tanácsnál – a mintegy 300 milliárd forintra becsült közbeszerzési piac elenyésző részét, 0,5-1,0 százalékát teszik ki. Az úgynevezett központosított, a kormányzati szerveket ellátó pályázatok közül tavaly a legnagyobb külföldi nyertese a tűzoltó járművek beszerzésének volt. Az osztrák Rosenbauer céggel 3 évre 8,5 milliárd forint értékű szerződést kötöttek. Nyitott kérdés, hogy az árpreferenciás rendszer kitart-e 2004-ig, vagy már korábban teljessé válik a nemzeti elbánás elve. Az uniós álláspont meglehetősen egyértelmű: a törvényt addig nem tekintik EU-konformnak, amíg ez a passzus alkalmat ad a megkülönböztetésre. Arról, hogy magyar részről – a csatlakozás után igénylendő derogáció révén – érdemes-e küzdeni e szabály fenntartásáért, megoszlanak a vélemények. Bár sokan a kis- és középvállalkozások fejlesztését remélik az árpreferencia fenntartásától, valószínűleg azok állnak közelebb a valósághoz, akik szerint néhány magyar tendergyőzelem kedvéért felesleges ujjat húzni Brüsszellel. Ráadásul, ha fennmaradna a hazaiaknak nyújtott előny, akkor – a magasabb kiadások miatt – a költségvetés rosszabbul járna. Szakértők szerint az árelőnynél hatékonyabb piacvédelmi, gazdaságfejlesztési eszköz lehet, hogy – a törvénymódosítási elképzeléseknek megfelelően – a jelenlegi 15 millió forintról lényegesen felemeljék a közbeszerzési tenderek minimális értékhatárát. Ezen összeg alatt ugyanis nem kell pályázatot kiírni, az intézmények bármely céggel szerződést köthetnek. A rebesgetett, 30 és 50 millió forint közötti limit lényegében megfelelne az EU 200 ezer dollárra rúgó küszöbértékének.