KIZÁRÓSDI

A tag kizárása a társaságból az új gt indoklása szerint a régi szabályozás visszaélésre leginkább lehetőséget adó része volt. Mivel lényegében bárki bárkit kizárhatott, előállhatott olyan helyzet, hogy egy 1 százalékos részesedéssel bíró tag kitúrta a 99 százalékosat, és a kéttagú társaságból is kiszavazhatta társát a másik, mivel az saját ügyében nem voksolhatott. Ráadásul az ilyen taggyűlési határozat akkor is hatályos lett, ha megtámadták a cégbíróságon. Amíg pedig a cégbíró esetleg visszaállította a valótlan indok alapján kizárt tagsági viszonyát, addig az kívülről nézhette cége működését, esetleg még el is árverezték az üzletrészét. Az új gt szerint a kizárásról ezután csak a cégbíróság dönthet, a közgyűlés csupán – 15 napos jogvesztő határidővel – a kizárásra irányuló perindításról határozhat. Kétszemélyes kft.-ből senkit sem lehet kizárni, mint ahogyan meghatározó tulajdonnal – legalább 75 százalékos szavazattal – rendelkező tagot sem. A soron kívüli eljárás alatt a kizárandó tag jogait teljes körűen gyakorolhatja, és ha ezt a bíróság korlátozza is, a cégben időközben nem következhet be döntő jogi változás.