A Budapesti Közlekedési Vállalatot 1996. január elsejével alakította át a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat részvénytársasággá. Saját tőkéje ekkor 178,9 milliárd forint volt. Ennek döntő többsége tárgyi apportból állt (az ingatlanok értéke 114 milliárd forintot, a gépállományé pedig 60 milliárd forintot tett ki); a cég pénzeszközei csupán 426 millió forintra rúgtak. A BKV vezetése mindazonáltal nem tartja indokoltnak a forgótőke-állomány feltöltését, a cégnek ugyanis a menetdíjakból és a havonta folyósított állami és önkormányzati forrásokból folyamatos a bevétele. A cég saját tőkéje 1996. december végén 175,1 milliárd forint volt. Az idén összesen 10 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre a BKV. Ennek egy részét a Világbank 1,4 milliárd forintos hitele fedezi, s ezt egészíti ki a főváros, illetve a társaság saját forrása. A fejlesztések keretében egyebek közt – a cég 1,1 milliárd forintos saját része mellett – folytatódott a villamospálya felújítása, például a Nagykörúton és a Lehel úton. Összesen 2,2 milliárd forintból villamosokat és HÉV-szerelvényeket újítottak fel. Egy 1,3 milliárd forintos önkormányzati keretből korszerűsítik a Csepeli HÉV vonalát, s ugyancsak a főváros fedezi a 14-es villamos vonalának meghosszabbítását. A forgalomirányítási rendszert is fejlesztik, kétmilliárd forint értékben pedig különféle gépeket és építési berendezéseket vásárolnak. A BKV jármű- és gépparkjának egyharmada cserére, felújításra vár – ez becslések szerint mintegy 300 milliárd forintba kerülne. A modernizációra két évtizeden keresztül évente legalább 14 milliárd forintot kellene fordítani (miközben az elmúlt hét év alatt az ilyen jellegű fejlesztés összesen nem haladta meg a 10 milliárd forintot).
