Még a nyári szünet előtt módosította az Országgyűlés a privatizációs törvényt. A változtatás szerint azoknál a társaságoknál – OTP Bank, Matáv, Mol -, ahol a legkisebb állami részesedés mértékét a jogszabály melléklete egy szavazatelsőbbségi részvényben állapítja meg (és az állami tulajdonos a közgyűlés döntéséhez szükséges tulajdonrésszel rendelkezik), ott az állam javára szavazatelsőbbségi részvényt kell kibocsátani.
A szakzsargonban csak aranyrészvényként elterjedt papír például az OTP Banknál garantálja, hogy állami egyetértés nélkül ne dönthessenek az alaptőke, illetve az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatásáról. Ugyancsak az állam áldása szükségeltetik a bank más hitelintézettel való egyesüléséhez, beolvadásához, szétválásához, átalakulásához.
Mindezeken túl az OTP Bank vezetőségének a pénzügyminiszterrel egyeztetnie kell a monetáris politika bizonyos kérdéseiről is – hangsúlyozta Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az aranyrészvényt szentesítő múlt heti rendkívüli közgyűlésen. Korábban sokan sérelmezték, hogy a lakossági hitelezés és az önkormányzati finanszírozás területén a hitelintézet a monetáris politikával ellentétes döntéseket hoz. Csányi ezzel kapcsolatban megjegyezte: a jegybank hatósági és ellenőrzési jogosítványai, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet év elején megnövelt hatásköre biztosítja az OTP szoros állami felügyeletét. Emlékeztetett arra is: a pénzügyminiszterrel való egyeztetés csak ajánlat, nem kötelezettség.
Balázs Csaba, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ügyvezető igazgatója szerint mindenesetre október közepére új vevők tulajdonába kerülhet a bank 25 százalékos tulajdoni hányada. Hogy kiknek a kezébe, az – az értékesítési ügylet egyéb részleteivel együtt – ma még titok.
