Az építőipar változatlanul a nemzetgazdaság negyedik legnagyobb ágazata. A szektorban – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – csaknem 77 ezer szervezet működik. Ezek zöme 20 dolgozónál kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozás. A kilencvenes évek derekán megszűnt a cégek túlburjánzása – nőtt a tevékenységet nem végzők aránya (súlyukat jelenleg 6-7 százalékosra teszik), miközben a kisvállalkozások közül egyre többen mennek tönkre. A tulajdonosi szerkezet átalakulása lényegében befejeződött. Az elmúlt év végére csupán 14-15 százaléknyi rész maradt állami kézben. Külföldi befektetők 30-31 százaléknyi, a belföldi magánszemélyek és a magántársaságok egyaránt 18 százaléknyi részt birtokolnak (ezen felül az önkormányzatok 9, a szövetkezetek 8, az MRP-szervezetek 2 százaléknyi hányaddal rendelkeznek). Az előrejelzések alapján az ezredfordulóra az állam részesedése 5 százalékosra zsugorodik, ami a hazai magánszemélyek és magántársaságok kivásárlásainak, illetve az erős külföldi cégek alaptőke-emelésének vagy részvényszerzésének lesz köszönhető. Az ágazat éves növekedése 1998-tól várhatóan 5-7 százalékos lesz, ami 140 ezer ember tartós foglalkoztatását jelenti. Az infrastrukturális beruházások, a korábban elmaradt felújítások, karbantartások ütemének felgyorsulása nyomán az optimális létszám megközelítheti a 200 ezret is.
Az ÉVOSZ szakemberei óvatosan bánnak e prognózisokkal, hiszen a kormányzatnak és az önkormányzatoknak nincs elfogadott közép- és hosszú távú térség- és településfejlesztési koncepciójuk. Márpedig a négyéves választási ciklikusság miatt rendkívül sok bizonytalansági tényezővel kell számolni.
Az ágazat tavalyi termelési értékét folyó áron 411,2 milliárd forintra becsülik. A piaci tortából az építési szak- és szerelőipar 37, a mélyépítőipar 30, a magasépítő-ipar 28, az épületfelújítás 5 százaléknyi szeletet tudott kihasítani. A területi megoszlásban a korábbiakhoz képest jelentős arányeltolódások mentek végbe a főváros, Pest megye és a dunántúli területek javára. A szektorban 30-35 ezer embert (közöttük becslések szerint 6-7 ezer külföldit) továbbra is feketén foglalkoztatnak. Ez – azon túl, hogy rontja a legális piac esélyeit – 13-14 milliárd forintnyi bevételtől fosztja meg a költségvetést.
