A Budapesti Értéktőzsdén szereplő társaságok közül a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. gyorsjelentését övezte a legnagyobb várakozás. A befektetők és az elemzők körében hetek óta tartott az ilyenkor szokásos eredmény-totó – az adózott eredményre leadott tippek 14-20 milliárd forint között szóródtak. A nemzetközi számviteli szabványok szerint számított, konszolidált 22,2 milliárd forintos nettó eredményével azonban a Mol Rt. a legoptimistább kalkulációkra is rácáfolt. Az 1995-ös esztendő utáni mintegy 20 milliárd forintos javulás bizonyosan meglepte az elemzőket, akik az év elején még valamivel 10 milliárd forint alá, majd az év második felében 10-15 milliárd forint közé tették a Mol adózás utáni eredményét.
A nemzeti olajvállalatnak a várakozásokat jócskán felülmúló teljesítményében két rendkívüli tétel is kitüntetett szerepet játszott. Egy korábbi tranzakció ellentételezéseként a társaság 3,84 milliárd forintot kapott a TVK Rt.-től, és a környezetvédelmi károk felszámolására elkülönített hatalmas céltartalékokból is felszabadíthatott 5,3 milliárd forintot. Ez utóbbira az adott módot, hogy az előzetesen számítottnál olcsóbban is meg lehet szüntetni az olajvállalat tevékenysége során keletkező környezeti károkat.
Mindemellett a Mol-csoport gazdálkodási eredményei is látványosan javultak. A nemzetközi számviteli elvek alapján számított nettó árbevétel tavaly az inflációt jelentősen meghaladva, 37,7 százalékkal nőtt, és átlépte a bűvös 500 milliárd forintot. Eközben a 300 milliárd forintot meghaladó anyagjellegű ráfordítások 34,2, a 37 milliárd forintra rúgó személyi jellegű ráfordítások pedig csak 19 százalékkal növekedtek.
Megfigyelők szerint egyébként a Mol eredményének alakulására jótékony hatást gyakorolt a tavaly szinte folyamatosan emelkedő olajár, amely javította a társaság késztermékeinek nyereségességét. A hazai fogyasztói gázárak “piacosítása” pedig hathatósan csökkentette a gázágazat veszteségességét.
Az álomeredmény nyilvánosságra hozatala egyébként – némi meglepetésre – nem hozott újabb árrobbanást a január óta már így is több mint ezer forintot emelkedő Mol-árfolyamban. Az olajpapírok ára az előző napi 3095 forintos záróár után 3320 forintig szárnyalt, ezután azonban, főként nagyobb külföldi befektetési alapok eladásai nyomán, viszzacsúszott 3100 forintra. A gyorsjelentés vártnál hűvösebb fogadtatását az elemzők a március végére várt, s így igencsak közeledő Mol-kibocsátással magyarázzák, ahol az állam várhatóan számottevő részvénypakettet kínál majd fel eladásra. Noha a kibocsátási árfolyamot még senki sem tudja, az valószínűnek látszik, hogy a kibocsátás időpontjában érvényes tőzsdei árhoz képest az állam néhány százalékos diszkonttal árusítja majd papírjait. Ráadásul a piaci szereplők jó része most 2800-3000 forint közé várja a kibocsátási árfolyamot, ők tehát 3000 forint felett nyilván nem vásárolnak.
