A Motorola 1956-ban jelent meg a mobiltelefon-piacon, majd rá három évre bevezette kézi mobiltelefon-családját. Négy évvel később pedig megkezdte a mobil rádiók, felügyeleti egységek, bázisállomási berendezések gyártását a továbbfejlesztett mobiltelefon-szolgáltatás rendszeréhez. 1972-ben saját celluláris rendszerével, 1973-ban 1,1 kilogrammos, első generációs hordozható kézi telefonjával rukkolt ki. Nyolc évvel később egy teljes kísérleti rendszert állított fel Washingtonban és Baltimore-ban. A társaság 1984-ben vezette be a világ első kereskedelmi használatra szánt celluláris, hordozható kézi telefonját. 1989-ben dobta piacra a MicroTAC zsebtelefont, amely a maga 303 grammjával a világ legkisebb készüléke volt. Két év múlva mobil celluláris telefonja a világon elsőként kapott típusengedélyt TDMA (időosztásos, többszörös hozzáférésű) technológiával. Ugyanebben az évben mutatta be a Motorola, szabadalmazott szolgáltatással, az első olyan vezeték nélküli telefont, amely lehallgatás ellen is védelmet nyújtott. 1992-ben született meg ultrakönnyű, kevesebb mint 170 grammos celluláris telefonja, és ugyanebben az évben vezette be a csengés helyett „reszketős” telefonos szolgáltatást, a VibraCall-t. Az idén kibocsátott Motorola StarTAC celluláris telefonocska már könnyebb mint tíz deka párizsi, mindössze 88 gramm. Ugyancsak az idén mutatta be a Motorola a GSM MAP „multimédiás” telefon prototípusát, amely a celluláris telefonhívások, faxok és e-mail küldésére és fogadására, az Internethez való hozzáféréshez is alkalmas egyetlen integrált egységben.
