Az ukrán elnök írásában az érdemek között sorolta, hogy az utóbbi hónapokban sikerült stabilizálni az árakat az 1993-ban még 10 155 százalékot elérő infláció után. Az államfő szerint jövőre 25 százalék alatt marad a drágulás, a költségvetés deficitje pedig nem haladja meg a GDP 2,4 százalékát. Ez évben a havi átlagbér 25 dollárról 80 dollárra emelkedett.
Ukrajnának nagy szüksége van a külföldi tőkére, mégpedig az eddig beáramlott 1 milliárd dollár többszörösére, írta az államfő, aki reményét fejezte ki, hogy a Párizsban október 24-25-én tanácskozó potenciális adományozó országok képviselői értékelni fogják az ország erőfeszítéseit, amelyek célja elsősorban az adózási rendszer befektetésbarát átalakítása. Az ukrán parlament által a héten elfogadott, 1997-től 1999-ig terjedő időszakra vonatkozó kormányprogram ennek szellemében adóreformot irányoz elő, ugyanakkor engedményeket tesz a veszteséges állami mezőgazdasági vállalatoknak és a szénbányászatnak. Kiemelt támogatást irányoz elő a repülőgépgyártás, a hírközlés, a gabonabetakarító kombájnok gyártása és az autógyártás megsegítésére. Előnyt élvez majd a fémfeldolgozás, a vegyipar és a gépgyártás is.
A kormány ugyancsak beleegyezett abba, hogy nem zárnak be tizenkét felszámolásra ítélt nehézipari üzemet és több bányát. 1997-ben 50 veszteséges bányát, 1998-99-ben pedig további 53-at tervezett bezárni a kormány, ehelyett csak kilencre kerül lakat a következő két évben.
A kormányprogram egyik fő törekvése az adóterhek csökkentése, mivel a jelenlegi magas adók minden kisvállalkozást a föld alá kényszerítenek. Az utóbbi öt évben 10-16 milliárd dollár vándorolt külföldre, a szigorú adótörvényeket megkerülendő.
A tervek szerint az ipari termelés és a hazai össztermék jövőre egyaránt 1,7 százalékkal nőne, az infláció 24,9 százalékos lenne. Ukrajna 1997-ben 2,5 milliárd dollár külföldi hitelre számít, főképp az IMF-től és a Világbanktól.
