Tovább folyik a versengés hét közép- illetve kelet-magyarországi megye önkormányzatainak – mindeddig kézhez nem vett – gázrészvényeiért. Az OTP új ajánlattal rukkolt elő a Tigáz legalább 25 százalékos részesedésének megszerzéséért, de nem adta fel a papírok “kiközvetítésével” kapcsolatos elképzeléseit az EPIC nevű tanácsadó cég sem.
Az önkormányzatok energiaszolgáltató társaságokban szerzett vagyonrészeit érintő perek nem befolyásolják a bécsi központú Európai Privatizációs és Befektetési Társaság (EPIC) tanácsadói tevékenységét – szögezte le lapunk kérdésére Suhajda Endre, az EPIC munkatársa. Az osztrák érdekeltségű cég mindenekelőtt a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. (Tigáz) önkormányzati tulajdonú részvényeinek értékesítésében érdekelt; az pedig már bizonyos, hogy a Tigáz-régió (mellesleg a legnagyobb kiterjedésű, egyetlen gázszolgáltató által ellátott terület az országban) települései megkapják a Tigáz-papírok kétötödét. Sőt, az is eldőlt már, hogy a részvényeket – a lakosságarányos megoldással szemben – vagyonarányosan osztják majd szét az érintett helyhatóságok között. A 6,8 milliárd forint névértékű részvénycsomag hét megye 263 települése között oszlik majd meg, feltéve, hogy az ÁPV Rt. legújabb ígérete szerint e hónap végén vagy legkésőbb november elején végre rászánja magát a papírok – vagy az azokat helyettesítő letéti igazolások – kiosztására.
Az ígéret teljesülése több szempontból is feltétele a továbblépésnek. Szemben ugyanis egyes brókercégekkel, amelyek opciós szerződések formájában már a papírok kézhezvétele előtt megállapodtak néhány önkormányzattal részvényeik megvásárlásáról, a komolyabb érdeklődők nem szívesen szállnak be az üzletbe nevük részvénykönyvi bejegyzése nélkül. Így információink szerint valójában csak a papírok kiosztása után lép életbe az OTP új, a pénzintézet legutóbbi önkormányzati konferenciáján személyesen Csányi Sándor elnök-vezérigazgató által beharangozott ajánlata, mely a Tigáz-részvények azonnali, névértéken való megvásárlásával kecsegteti a helyhatóságokat. Ez nyilván komoly csábítást jelent az állandó pénzügyi nehézségekkel küszködő önkormányzatoknak, amelyeknek jelentős része azonban az elmúlt hetekben már az EPIC-kel írt alá együttműködési szerződést a részvények értékesítéséről.
Suhajda Endre a múlt hét közepén 170, cégével szerződést kötött önkormányzatról tudott beszámolni, melyek együttesen a Tigáz jegyzett tőkéjének húsz százalékát reprezentálják. A hírek szerint két százaléknyi Tigáz-részesedésről nem kívánnak lemondani önkormányzati tulajdonosaik, további két százalékot pedig a már említett opciós szerződéseknek köszönhetően különböző brókercégek tudhatnak a zsebükben. Hozzávetőleg egy százaléknyi tulajdonrészre időközben vélhetően az OTP is szert tett, így piaci elemzők vélekedése szerint jelenleg 15-16 százaléknyi önkormányzati Tigáz-részvényért folyik a küzdelem.
Az mindenesetre bizonyos, hogy a 25 százalék plusz egy szavazatnyi blokkoló részesedés “megszerzésénél” alább sem az EPIC, sem az OTP nem adja. Az EPIC mint tanácsadó cég persze nem a részvények megvételén gondolkodik (mint ahogy az OTP eredeti, tavaszi ajánlata is csak a papírok bizományosi átvételéről és előfinanszírozásáról szólt), hanem a lehető legmagasabb árfolyamon történő értékesítés megszervezésén. A tranzakció legkívánatosabb lebonyolítási módja nyilván a tőzsdei bevezetés lenne, ez azonban kissé időigényes folyamatnak látszik (bár a többségi tulajdonos Italgas-Snam előzetes beleegyezése állítólag már megvan hozzá). Hogy az önkormányzatok addig se maradjanak pénzmag nélkül, az EPIC a papírok előfinanszírozására – magyarul a náluk letétbe helyezendő Tigáz-részvények fedezete mellett nyújtott hitelre – is ajánlatot kért az általa megkeresett összesen tizennégy pénzintézet többségétől. (A bankokhoz intézett másik kérdés a papírok eladásának nyélbeütésére vonatkozott.)
Előfinanszírozásra és/vagy értékesítésre az első – még a nyáron futott – körben összesen négy banktól érkezett ajánlat. Néhány nappal ezelőtt azonban az EPIC új banki ajánlatokat kért be, amelyek beérkezése módosíthatja az eddig kialakult képet. Az mindenesetre biztos – mondják a tanácsadó cégnél, s erre egy, a múlt héten postázott levélben az önkormányzatok figyelmét is felhívták -, hogy az EPIC tarsolyában már ma is van az OTP új ajánlatával egyenértékű előfinanszírozási konstrukció; sőt, időközben egy, a kiosztandó Tigáz-papírokat névérték fölötti áron megvásárolni hajlandó pénzügyi befektető is jelentkezett. Suhajda Endre ezzel együtt örömének adott hangot a legnagyobb hazai pénzintézet 100 százalékos vételi ajánlatával kapcsolatban, hiszen az – mint hangsúlyozta – kedvező fejlemény az OTP gázrészvényekkel kapcsolatos üzletpolitikájában.
Az EPIC várakozásai szerint az eddigi érdeklődők mellett hamarosan feltűnhetnek a Tigáz kisebbségi pakettje iránt érdeklődő szakmai befektetők is. Ez nyilván jótékony hatást gyakorolhatna a részvények árfolyamára, bár egy júliusi EPIC-tanulmány szerint a Tigáz részvényei, melyek többségi csomagjáért az Italgas-Snam a névérték 282 százalékát fizette ki, egy pénzügyi befektetőnek is megérheti a 180-200 százalékos árfolyamot. Suhajda Endre szerint egy ehhez hasonló árszinten – vélhetően a jövő év első felében – lebonyolított tranzakció esetében az önkormányzatokat terhelő költségek az előfinanszírozás során igénybe vett hitel kamataival együtt sem haladnák meg a névérték húsz százalékát. Vagyis a települések papírjaik névértékére vetítve mintegy 160 százalékos bevétellel számolhatnának.
Feltéve persze, hogy képesek a több hónapnyi, számukra gyakorlatilag átláthatatlan pénzügyi kulisszák mögött lejátszódó folyamatot türelemmel végigvárni, s nem rohannak akár a már megkötött szerződések felbontásának az árán (értsd: költségén) is az OTP kitárt karjaiba.
Ami pedig a helyhatóságok sanyarú gazdasági helyzetét figyelembe véve, a jövő évi költségvetések előkészítésének kezdetekor igazán nem menne csodaszámba. A már említett konferencián szintén az OTP elnök-vezérigazgatója számolt be róla, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkent az önkormányzatok számlaállománya. Igaz, ugyanakkor a hitelállományuk is kisebb lett, ám ez elsősorban annak köszönhető, hogy a vagyonértékesítésből befolyó bevételeket hiteltörlesztésre fordították. Az önkormányzati érdekszövetségek oldaláról ugyanakkor a vagyonfelélés veszélyeire figyelmeztetnek, és a települések közműrészvényeit közösen hasznosítani tudó vagyonkezelő társaság létrehozására tesznek javaslatot.
