Az új agráradóztatási tervek lényege: megszűnik az őstermelőnek nevezett kistermelők egymillió forintos árbevételig szóló adómentessége. A kormányzat elképzelései szerint évi százezer forintos bevétel alatt továbbra sem kell adózni. Ennél nagyobb árbevétel fölött a termelő választhat a tételes költségelszámolás vagy – hárommillió forintos éves árbevételig – az átalányadózás között. A tételes költségelszámolás hasonló rendszerű, mint az egyéni vállalkozóknál. A termelő elszámolhatja a tevékenységéhez kapcsolódó költségei mellett egyebek között a könyvelési és az érdekképviseleti tagdíjat, az amortizációt, s a veszteséget is leírhatja, elhatárolhatja. Nagy előny, hogy az árbevétel negyven százalékáig a költségeket számla nélkül is el lehet számolni. Végül az ezek után fennmaradó jövedelemre eső adóból még mindig százezer forint kedvezmény jár. Az átalányadózást választóknál a növénytermesztésben a bevétel húsz százaléka, az állattenyésztésben pedig csak nyolc százaléka a feltételezett jövedelem. Az átalányadózásnál a tervezet szerint 200 ezer forintig 12,5 százalék, 600 ezer forintig 25 százalék, 800 ezer forintig 30 százalék, efelett pedig 35 százalék lesz az adó. Az elszámolások alapjául szolgáló árbevételt (felvásárlási árat) az őstermelői igazolványba kell bejegyeznie a termelőnek illetve a tőle vásárló kereskedőknek. Egyebek mellett ez lesz a kompenzációs felár alapja is.
