A CEFTA-n belül Szlovákia Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere: 3,4 százalékkal részesedik a szlovák külkereskedelemből. Ezzel a 7. helyet foglaljuk el Szlovákia kereskedelmi partnereinek sorában, míg Szlovákia súlya Magyarország külkereskedelmében 2,1 százalékos. A magyar-szlovák árucsere-forgalom dinamikus bővülése (16 százalék) leginkább a magyar export 1995. évi 47 százalékos növekedésének tudható be. Ennek ellenére a magyar passzívum a múlt évben 156,8 millió dollárt tett ki. A kétoldalú forgalom háromnegyedét alacsony feldolgozottságú anyagok, félkész termékek és energiahordozók adják. Magyar viszonylatban ezen áruk aránya 1995-re a kivitel felére csökkent, ezzel szemben a szlovák kivitelben ezek súlya (83,4 százalék) 1994-hez képest gyakorlatilag nem változott. 1990 elejétől 1995 végéig kb. 3 millió dollárnyi magyar tőke érkezett Szlovákiába – ez kevesebb, mint az összes külföldi befektetés 0,6 százaléka, és sokkal kevesebb, mint a magyarországi szlovák befektetések értéke. 1995 végén Szlovákiában 8469 vállalkozásban vett részt külföldi tőke, ezek közel 6 százalékában volt magyar érdekeltség. 74 cég állt tiszta magyar tulajdonban, s 412 volt a vegyes vállalatok száma. Ha e számokat összevetjük a befektetett tőke nagyságával, láthatjuk, hogy a magyar részvételű cégek többsége az egy kft. alapításához szükséges minimális 100 ezer szlovák korona alaptőkével jött létre. A legnagyobb szlovák-magyar vegyes vállalat alaptőkéje 17 millió szlovák korona, és mindössze 58 vállalat alaptőkéje nagyobb 200 ezer koronánál. A vegyes vállalatok nagy részének székhelye a határos Dél-Szlovákiában van, a helyi partnerek többsége magyar nemzetiségű, sok esetben baráti vagy rokoni szálak fűzik őket magyarországi üzlettársaikhoz. Nagyon kevés a szolgáltató, még kevesebb a termelő vállalat: a társaságok zöme eseti jellegű, „ad hoc” kereskedelmet folytat. A befektetések jelentéktelen összege és súlya miatt csakis politikai alapon értelmezhető a magyar tőkével szembeni szlovák ellenérzés.
