Minden kritika ellenére egyetlen pályázattal kívánja értékesíteni az állam “tiszta” kisebbségi tulajdonrészeit az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. A meghívottak között lesz az OTP is.
A vagyonkezelő szervezet továbbra is kitart azon terve mellett, hogy egy csapásra, zártkörű pályázat útján eladja a korábbi privatizációs akciók után megmaradt kisebbségi részesedéseit. A szuperholding igazgatótanácsa lapzárta után, szerdán dönt a kisebbségi portfólióra kiírandó pályázat részleteiről.
A koncepció lényege nem változott a két héttel ezelőtt ismertetett tervhez képest (Figyelő, 1996/31. szám): az ÁPV Rt. privatizációs portfólióba vonja össze a kisebbségi tulajdonrészeket; a portfóliót egyfordulós, zártkörű pályázaton kínálja vételre; a vételár jelentős részét kárpótlási jegyben fogadja el; a készpénzhányadra pedig fizetési könnyítést ad.
A Figyelő értesülése szerint bővül a pályázatra meghívott pénzintézetek köre. A Dunaholding Rt., a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Kvantum Bank Rt. és a Postabank Rt. mellett biztosra vehető az OTP Bank Rt. meghívása is, és valószínűleg az MBFB Rt. sem marad ki a körből.
Az ÁPV Rt. eredetileg azt tervezte, hogy minden kisebbségi részesedését besöpri a portfólióba, függetlenül attól, hogy esetleg más célra (tb-vagyonátadás, MRP-program) már elkülönítettek azokból, vagy peresített követelés (a települési önkormányzatok igényei) terheli azokat. A holding igazgatósága két héttel ezelőtti közbenső döntésével elvetette ezt a megoldást, s csak a “tiszta” tulajdonrészek pályáztatásához járult hozzá.
További módosítás, s a lapzárta előtti utolsó értesülés, hogy az eredeti 15-85 százalékos készpénz-kárpótlási jegy arány helyett csupán a vételár felét lehetne kárpótlási jeggyel fizetni. Figyelemre méltó részlet, hogy Kocsis István, az ÁPV Rt. vezérigazgatója egy nyilatkozatában (Magyar Hírlap, 1996. augusztus 12.) úgy fogalmazott: “nem felel meg a valóságnak”, hogy 15-85 százalékos hányad “lenne előírva”, s nem tért ki arra, hogy a szóban forgó arány még az ő utasítására szerepelt az eredeti előterjesztésben.
Ellentmondásos részlet, hogy az említett nyilatkozatban a vezérigazgató a teher- és igénymentes cégek számát 147-ben jelölte meg, miközben az ÁPV Rt. apparátusából származó információnk szerint 108 cégben (ennyi is szerepel a legújabb előterjesztésben) van olyan érdekeltség, amelyet nem ígértek el máshová, vagy nem áll per alatt. Ezt az értesülést támasztja alá az ÁPV Rt. saját kiadványának tekinthető Privinfo legutóbbi számában szereplő híradás is, miszerint “körülbelül 100 cég jöhet szóba” a pályázat összeállításakor.
