Fennállásának legnagyobb összegű bankbírságát szabta ki a Versenyhivatal az OTP-re annak lakáshitelezési gyakorlata miatt. Az idén már harmadszor elmarasztalt pénzintézet ügyében hozott döntés könnyen a kamatváltoztatás általános hazai gyakorlatának módosításához vezethet.
Az OTP Bank Rt. ellen egy magánszemély kérelmére indított eljárást a Versenyhivatal. (A sajtóban megjelent hírekben ugyan azt írták: az OTP Garancia Biztosító ellen indult a rekordbírsággal végződő vizsgálat, azonban ezek a beszámolók egy téves MTI-híren alapultak, amely a bank ügyét összekeverte a biztosító ellen indult, ugyanazon a napon tárgyalt, jogsértés megállapítása nélkül végződött eljárással.) Az elmarasztalást megalapozó szakértői jelentés nyomán a Kállai Mária vezette Versenytanács megállapította: lakáshiteleinél az OTP visszaélt gazdasági erőfölényével. A versenybírók ezért – tekintettel az érintett fogyasztók nagy számára – ötvenmillió forintra bírságolták a bankot, és a határozat kézhezvételétől számított 60 nap elteltével eltiltották jogsértő gyakorlatának folytatásától.
A Versenytanács megállapítása szerint az OTP a lakáshitelek szerződéskötési folyamatában azt a látszatot keltette, hogy az OTP Garancia Biztosítóval kötött biztosítási szerződés feltétele a lakáskölcsönnek. Az ügyfelekhez eljuttatott ajánlat szerint ugyanis a hitel érdekében az érintett ingatlanra Garancia lakásbiztosítás szükséges, és a megállapodás előtt megkötendő a GB 111 életbiztosítás is. A Versenytanács nem tartotta törvénybe ütközőnek azt, hogy az OTP a hitelnyújtás feltételéül meghatározott formájú hitelfedezeti biztosítékokat kötött ki. Jogsértőnek minősítette viszont a bank által alkalmazott befolyásolási módot, amivel az a lakáshitel-piacon meglévő erejének felhasználásával a biztosítási üzletágban tevékenykedő érdekeltségének igyekezett ügyfeleket szerezni.
Az elmarasztalás másik oka az egyoldalú kamatváltoztatás OTP által megfogalmazott kikötése. A Versenytanács nem vitatta a kamatváltoztatás kikötésének jogszerűségét, azonban megítélése szerint ennek olyannak kell lennie, ami alapján az ügyfél figyelemmel kísérheti és ellenőrizheti a kamatmódosítás okait. Erre a versenybírók álláspontja szerint nem alkalmas a lakáskölcsön általános szerződési feltételeibe foglalt egyoldalú szerződésmódosítási feltétel, amely a kamat- és a kezelési költség változtatását “a mindenkori pénzpiaci helyzettől tette függővé”. A Versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy a lakáshitelek piacán kilencven százalékos piaci részesedése miatt erőfölényben lévő OTP a kamatmódosítás során a saját gazdálkodásából eredő problémáit is kedvezőtlen pénzpiaci helyzetként tudja elfogadtatni adósaival. Az OTP-s körökben nagy visszatetszést kiváltó döntést ugyan a pénzintézet valószínűleg megtámadja majd a bíróságon, azonban ettől függetlenül két hónap múlva át kell dolgoznia a lakáshitelek szerződési ajánlatának feltételeit.
Az OTP-nek kijut idén a versenyhivatali elmarasztalásokból, hiszen egy hónapja sincs, hogy ötmillióra bírságolták a versenybírók, amiért a kiemelt törlesztési támogatású, hosszú lejáratú lakáscélú kölcsön folyósítása során alkalmazott szerződési feltételekben az állami támogatás összegét a kezelési költséget nem tartalmazó törlesztőrészlet százalékában határozta meg. Ez előtt nem sokkal pedig hárommilliós bírságot róttak ki rá gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt. (A bírságranglistáról lásd táblázatunkat!)
A mostani elmarasztalásban döntő szerepet játszó kamat-meghatározási mód egyébként a magyar banki gyakorlat legérzékenyebb versenyjogi problémájának tűnik. Tavaly hasonló okok miatt szenvedett el 25 milliós bírságot a Magyar Hitel Bank is.
