Több százmillió forint is lehet a tétje azoknak az érdekütközéseknek, amelyek elsimításában szerepet vállal a Távközlési Érdekegyeztető Fórum. A TÉF 1994-ben alakult meg. Feladata, hogy véleményezze a távközléssel kapcsolatos kormányzati törvény- és rendelettervezeteket, segítse a szolgáltatók, a fogyasztói érdekképviseleti szervezetek konfliktusainak feloldását.
Korábban elég nagy port kavart a Matáv és az audiotex szolgáltatók között kirobbant vita. Ez még ma sem zárult le, a nézeteltérések tisztázásában a felek közötti közvetítőként részt vesz a Távközlési Érdekegyeztető Fórum is, mondja Balassy Zsolt, a testület elnöke. Az audiotex vállalkozások a Matávval kötött szerződésükre hivatkoznak, amelynek egyik pontja kimondja, hogy a telefonszolgáltató csak azokban a körzetekben engedélyezheti az emeltdíjas hívásokat, amelyekben pontosan nyilván lehet tartani azokat, azaz a telefonálóktól biztosan be lehet szedni a drágább díjak ellenértékét. A Matáv viszont azért tagadja meg mintegy 200 millió forint átutalását az audiotex cégeknek, mert tudomása van arról, hogy hamis telefonkártyákkal, ingyen vettek igénybe ilyen szolgáltatásokat, s most ezek árát is követelik rajta üzleti partnerei. Az érdekeltek közötti tárgyalások sora után a konfliktus feloldhatatlannak látszik, a TÉF feladata elősegíteni a felek számára kölcsönösen előnyös kompromisszum létrejöttét.
A Távközlési Érdekegyeztető Fórum egyébként társadalmi szervezet. Tagjai a felhasználók, a szolgáltatók, az önkormányzatok, az oktatási intézmények képviselői, akik úgynevezett táblákban végzik munkájukat. E testületek delegálják a 17 tagú választmányt, amely rendszeresen ülésezik, közvetíti a problémákat a táblák és a tagszervezetek felé. E testület szavazásainak eredménye a TÉF hivatalos álláspontja. A szervezet működésének anyagi hátterét a KHVM támogatása és a tagdíjak adják. A választmány tagjai és választott tisztségviselői társadalmi munkában dolgoznak. Általános szabály, hogy a TÉF nem ítélkezik, hanem szakértők bevonásával véleményt alkot a minisztérium által előterjesztett jogszabálytervezetekről, illetve azokról a kérdésekről, amelyekkel a tagszervezetei hozzáfordulnak.
A munka megkönnyítésének érdekében a TÉF igyekszik megszerezni a rendelettervezeteket több hónappal azok tervezett életbelépése előtt. Így kellő idő biztosítható a szakértői vélemények, illetve ezek alapján a testületi állásfoglalás kialakítására. Ennek megfelelően a következő hónapokban a TÉF elé kerül a távközlési bírságokról készülő kormányrendelet, a nyilvános távbeszélő állomások üzemképtelenségével kapcsolatos miniszteri rendelet, a frekvenciahasználat általános szabályairól szóló KHVM rendelet tervezete.
Az elmúlt időszak legnagyobb vitája a távközlő hálózatok engedélyezése körül robbant ki. A TÉF egyik nemrégiben rendezett fórumán több érintett is élesen vetette fel ezzel kapcsolatos álláspontját. Ami a dolog lényegét illeti, arról van szó, hogy a kábelek lefektetéséhez szükséges nyomvonalak lassan elfogynak. Szinte lehetetlen új vezetéket telepíteni, ezért a meglévő hálózatok igencsak felértékelődtek. A kábelcsatornák a Matáv birtokában vannak, amely igen magas bérleti díjat akar szedni ezek használatáért. Az ezeket használó kábeltévé-társaságok tiltakoznak, hiszen a bérlettel szemben – hely híján – nem választhatják azt az utat, hogy saját hálózatot építenek. Monopóliumról beszélnek és felhívják a figyelmet arra, hogy egyes vállalkozások bevételeik 30 százalékát kénytelenek a kábelcsatornák használatáért kifizetni. A megvádolt Matáv ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a kábelcsatornákat jelentős költséggel építette, s most azért szedhet bérleti díjat ezek használatáért, mert annak idején gondolt a jövőre, és egy helyett három csövet helyezett a földbe. Más is előrelátó lehetett volna…
E vitával kapcsolatban Balassy Zsolt felhívja a figyelmet arra, hogy egyes kábeltévé-társaságok adatátviteli szolgáltatásra is vállalkoznak. Nem véletlen, hogy ez meg a Matáv érdekeit sérti, hiszen nagy beruházások árán építette ki értéknövelt szolgáltatásait, és most szeretné ennek hasznát látni.
A TÉF előtt álló másik fontos feladat a szolgáltatások minőségével kapcsolatos feltételek megtárgyalása. Annak a jogszabálynak az előzetes véleményezéséről van szó, amely rögzíteni fogja, hogy a szerződésekben milyen garanciákat kell vállalniuk a távközlési vállalatoknak. Ez a rendelet vonatkozni fog mind a továbbszolgáltatóval, mind a végfelhasználóval kapcsolatos kötelezettségekre. A problémának különös jelentőséget ad az a tény, hogy számos olyan cég, nagyvállalat (például a MÁV), kábeltévé-társaság működik ma Magyarországon, amely nem közvetlenül érdekelt a telefóniában, ám képes beszéd- és adatátviteli szolgáltatás nyújtására.
