Az elmúlt év végén minden szempontból sikeresen zárult a Mol részvényeinek külföldi, illetve belföldi forgalomba hozatala. A kibocsátás – mint utólag kiderült – szerencsés időzítése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi befektetők figyelmének Magyarország felé terelődésével a kibocsátáskori 1100 forintról 1800 forint fölé szárnyaljon a Mol részvényeinek jegyzése. A befektetők minden korábbi várakozását felülmúló néhány hónapos árfolyam-emelkedés azonban az egyik napról a másikra megtorpant, sőt a tulajdonosoknak azt kellett szomorúan tudomásul venniük, hogy a Mol papírjai mintegy négyszáz forintot veszítettek az értékükből. Hiába jelent meg azokban a napokban a Nomura elemzése a hazai földgáz-nagykereskedelem elkövetkező években várható kimagasló nyereségességéről, a londoni székhelyű japán bankház optimista – a Mol vezetősége szerint túlzó – becslései sem tudták feléleszteni a külföldi befektetőkben a vásárlási kedvet. A korábban árlimit nélkül vásárló intézmények vételi ajánlataik felfüggesztésével reagáltak a jamburgi gázimport opciós jogának megkérdőjelezésére, illetve a Mol nagykereskedelmi monopóliumának megingására. Az árrobbanás előtt bevásárló pénzügyi befektetők viszont elérkezettnek látták az időt arra, hogy közben tisztes mértékűvé duzzadt árfolyamnyereségüket mielőbb realizálják. Miután az elmúlt néhány héten újabb hírek nem láttak napvilágot a vitatott kérdésekben, a Mol-részvények árfolyama csekély növekedés után 1600 forint körül stabilizálódott.
