A közraktározást szabályozó, szászhúsz éves törvény megérett a korszerűsítésre. A parlament elé beterjesztett törvényjavaslatot azonban több kormánypárti képviselő kifogásolta. Véleményük ütközött a Pénzügyminisztériuméval. A Pénzügyminisztérium eredetileg csak módjával, a kockázat csökkentésével akarta bővíteni a közraktári társaságok tevékenységi körét. A tárca eredeti elképzelése szerint egyebek között nem végezhetnének pénzintézeti tevékenységet: csak közvetetten, bankokon keresztül hitelezhetnének. Orosz Sándor, Toller László és Keller László MSZP-s országgyűlési képviselők javaslata szerint viszont a közraktáraknak – az élelmiszer-gazdaságban általános hitelszűke miatt – éppen nagyobb szabadságra volna szükségük a tevékenységükhöz. Keller László elmondta: szükség van a nagyobb mozgástérre, hogy a közraktárak közvetlenül hitelezhessenek, kereskedhessenek. A kibocsátott közraktárjegyek váljanak valódi értékpapírrá; kereskedelmük legyen áfa-mentes. Ezenfelül rendezni kell a művi (idegen) tárolás feltételeit is. A múlt héten végül a parlament gazdasági bizottsága alapos egyeztetés után, kompromisszumokkal megegyezett a pénzügyi tárcával. Eszerint a közraktári társaság szigorú feltételekkel közvetlenül is folyósíthatna hitelt, de a tőkepiacról betétet nem gyűjthetne. Művi tárolásnak csak az számít majd, amiről közraktárjegyet bocsátanak ki. Az egyéb idegen tárolás egyszerű bértárolásnak minősül. A közraktárjegy mint értékpapír szabadon forgatható, de áfa-köteles lesz. A bizottság e heti ülésén (lapzártánk után) véglegesíti a módosító javaslatokat, így az új törvény akár az első félévben megszülethet.
