Nem kizárt, hogy kötelező lesz a céltartalékképzés. Az viszont szinte bizonyos, hogy kiegészülnek a számviteli alapelvek, s módosul a mérleg közzétételére vonatkozó szabályozás. A számviteli törvény módosításának keretében az is elképzelhető, hogy megváltozik a mérleg fordulónapja.
Bármilyen hihetetlen, a számvitelnek is vannak örök szabályai, amelyek ötszáz éve nem változtak – mondta Nagy Gábor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a Figyelő Rt. által rendezett számviteli konferencián, amelynek középpontjában azonban mégsem a régi, hanem a tervezett új szabályok álltak.
Az Európai Közösség irányelveivel való jogharmonizálás jegyében 1991-ben fogadta el az országgyűlés a számviteli törvényt, így annak hiánya már nem lehet akadálya Magyarország EU-csatlakozásának. A kialakuló piacgazdaságban azonban – mint egyre gyakrabban tapasztaljuk – a törvények nem kőbevésettek: 1994-ben, majd 1995-ben is változtattak a szabályozáson, 1997-től pedig újabb módosításokra számíthatunk.
Az egyik ilyen változtatás az eszközök beszerzési és előállítási költségeire vonatkozó számviteli szabályokban várható. A tervek szerint a beszerzési érték részét képezi az előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adó; az illeték; a beruházási hitelek igénybevétele előtt felmerült bankgarancia díja; a kezelési költség, a rendelkezésre tartási jutalék; valamint a szerződés közjegyzői hitelesítési díja is. Bizonyos esetekben a beszerzési érték része lesz a környezetvédelmi termékdíj és a fogyasztási adó is. Ugyanakkor a kamatozó értékpapíroknál valószínűleg úgy módosul a szabályozás, hogy a vételárban szereplő kamat nem lesz része a beszerzési értéknek.
Nem kizárt az sem, hogy kötelezővé teszik a céltartalékképzést. Általános gyakorlattá szeretnék tenni a jelenleg még csak a pénzintézeteknél követett minősítési módszert, hogy nem a követelést, hanem az adóst értékelik.
Változás várható a támogatások, valamint a térítés nélküli átadások-átvételek elszámolásában is. A tervek szerint a pénzeszközben kapott és végleges támogatás összegét elsődlegesen bevételként kell elszámolni. A bevételt azonban időbelileg el kell határolni, és az elhatárolást a támogatásból beszerzett eszköz elhasználódásával (amortizációjával) arányosan kell megszüntetni. A térítés nélkül átvett eszközt is állományba kell venni a bevételekkel szemben, majd időbelileg el kell határolni a bevételt, ezt követően az elhatárolást az előző módszerhez hasonlóan meg kell szüntetni. Valószínű, hogy a törvénymódosítás során a véglegesnek minősülő kötelezettség-átvállalás szabályait is rendezik.
Kiegészülnek a számviteli alapelvek. Új alapelvként határozzák meg a “tartalom elsődlegessége a formával szemben” elvet, a “lényegesség” elvét és a “költség-haszon összevetésének” elvét.
A jelenlegi elképzelések szerint az éves beszámolóban – a mérlegben és az eredmény-kimutatásban is – harmadik oszlopban kell majd megjeleníteni a korábbi években elkövetett hibák korrekcióját, azok hatását az eredményre. Így az előző évek hibáit, azok hatásait ott kell helyesbíteni, ahol tévesen szerepelnek; az eredményre gyakorolt hatásuk is a tárgyévben elért eredménytől elkülönítetten jelenik majd meg.
Különösen külföldi szakértők vetik fel újra és újra a mérleg fordulónapjának (ma: december 31.) megváltoztatását. Úgy tűnik, a pénzügyi kormányzat nem zárkózik el a módosítástól. Mindenesetre, ha a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is lehetőség lesz arra, hogy december 31-től eltérő időpont legyen a fordulónap, az sem jelenti majd azt, hogy mindenki akkor zár mérleget, amikor kedve tartja. Bizonyos korlátokat beépítenek: így azt, hogy az átállás ideje nem lehet nagyobb 12 hónapnál. Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy a változtatás 1997-től vagy csak 1998-tól történik. A mérleg fordulónapjának megváltoztatása ugyanis a számviteli törvény jelentős részének módosítását is igényli, sőt a társasági adótörvényt és az adózás rendjéről szóló törvényt is módosítani kell miatta.
Változtatni kívánnak a saját tőke tartalmán is. A pénzügyi kormányzat szerint indokolt, hogy a jegyzett tőke értéke mellett külön sorban tüntessék fel a visszavásárolt részvények, üzletrészek értékét, és célszerűnek látják pontosítani a jegyzett tőke fogalmát is. A tőketartalékot meg kívánják tisztítani a bevétel jellegű tételektől, a végleges pénzátadásoktól, felhasználási lehetőségeit pedig szabályozni fogják. A tervek szerint csak akkor lehet majd a tőketartalékot felhasználni, ha a szervezet tartósan veszteséges, s ebből lehet fedezni a veszteséget.
Az eredménytartalékra vonatkozó szabályozást úgy tervezik módosítani, hogy az feleljen meg eredeti rendeltetésének, vagyis egyik év adózott eredményének – akár veszteségének – átvezetését tartalmazza a másik évre. Így nincs szükség az előző évek áthozott veszteségére; azt megszüntetik, s átvezetik az eredménytartalékba. Mindezek miatt a mérleg szerinti eredmény is módosul a jelenlegihez képest, annál valamivel pozitívabb lesz. A pénzügyi kormányzat által javasolt módosításoknak ugyanis eredménynövelő hatásuk van.
A törvény-előkészítők is elismerik, hogy nehezen értelmezhető a “negatív saját tőke”, vagyis az a helyzet, amikor az összes kötelezettség értéke meghaladja az összes eszközértéket, azaz a többlet-kötelezettségnek nincs fedezete. Éppen ezért célszerűnek tartják a valós helyzetet jobban kifejező “fedezetlen kötelezettségnek” a mérlegben külön sorban való megjelenítését.
Módosul a mérleg közzétételének szabályozása. A jelenlegi jogszabály ugyanis csak azt tartalmazza, hogy a mérleget kötelező közzétenni, arra azonban pontosan nem tér ki, hogy mikor és hol. Sok cég meglehetősen szabatosan értelmezi a törvényt, s mérlegét csak két-három év múlva hozza nyilvánosságra. A pénzügyi kormányzat szerint pedig a közzététel könnyen megoldható lenne, ha a gazdálkodó szervezetek kihasználnák a Céginformációs Iroda adta lehetőségeket.
Annak érdekében, hogy az előírásokat az adóhatóság, a könyvvizsgáló és a vállalkozó is hasonlóan értelmezze, s hogy a számviteli törvény végrehajtása egyértelmű legyen, a pénzügyi kormányzat néhány további pontosítást, kiegészítést is tervez. A számviteli törvény 1997 januárjától várható módosítása előtt még az idén változnak a költségvetés alapján gazdálkodók, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak és a biztosítók éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendeletek.
