Megértést és türelmet kér a francia-brit konzorcium, az Eurotunnel nagyszámú kisrészvényesétől a párizsi lapokban megjelent hirdetéseiben. Az elnök által aláírt közlemény szerint bár pénzszerző akcióik kudarcot vallottak, van remény a társaság ügyeinek rendezésére.
Két “gyámot” nevezett ki a párizsi kereskedelmi bíróság a napokban a 65 milliárd frankra rúgó hiteleinek törlesztésére képtelen Eurotunnel felügyeletére. Az ad hoc mandátumot két volt miniszter: az angol Lord Wakeham, aki a Thatcher-kormány tagja volt, valamint a francia Robert Badinter kapta. A hitelek mellett 750 ezer kisrészvényes pénze, mintegy 23 milliárd frank bánja az eredetileg tervezett 48 milliárd frank helyett 100 milliárdért megvalósított létesítménnyel kapcsolatos elképzelések kudarcát. A társaság éves adósságszolgálata 6 milliárd frankra rúg, miközben a forgalom éppen hogy eléri a 2,2 milliárd frankot. A hitelezők szeptember óta egy fillért sem láttak, míg a kistulajdonosok, akik 1987-ben 35 frankos áron jutottak egy részvényhez, ma már csak 6 frank körüli áron tudnak túladni rajta a tőzsdén. (Volt olyan pillanat is, 1990-ben, amikor az árfolyam 126 frankig emelkedett.)
A társaság különböző ötletei az anyagi helyzet rendezésére az utóbbi hónapokban sorra megbuktak. Az igazságszolgáltatás nem tartotta jogosnak a francia vasúttól követelt 20 milliárd frankot; ugyanígy jártak az építőktől követelt 8 milliárddal; és mind a francia, mind pedig az angol állam, magánvállalkozásról lévén szó, elzárkózott a segítségnyújtástól. Az adósságcsapdából való szabadulásra jelenleg egyetlen megoldás körvonalazódik, ebben a hitelező összesen 225 pénzintézet részvényeket kapna az adósság fejében. A hitelek 45 százalékát egyébként francia és japán bankok folyósították, egy adósság-részvény csereügyletet követően ezek lennének a “Csalagút” meghatározó tulajdonosai.
