Gazdaság

A BB RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE – Zéró összegű játszma

A privatizáció után alig másfél hónappal immár az új tulajdonosok jóváhagyásával rendeződött a Budapest Bank tőkehelyzete. A keddi rendkívüli közgyűlésen megválasztott hattagú igazgatóságban helyet kapott Singlovics Béla, aki a jövőben is ellátja a bank vezérigazgatói teendőit.

A rendkívüli közgyűlésre elsősorban a költségvetéstől – az Állami Vagyonkezelő Rt.-n keresztül – tavaly februárban tőketartalékként kapott 12 milliárd forint elszámolása miatt volt szükség. Mint ismeretes (Figyelő, 1995/51. szám), ezt a juttatást a Budapest Bank (BB) sikeres privatizációja okán megtarthatta. Ám ahhoz, hogy a szóban forgó összeget a bank az 1993-ban előírt egyszeri tartalékképzési kötelezettség miatt keletkezett eredménytartalék-hiány megszüntetésére fordíthassa, először le kellett szállítania, majd fel kellett emelnie alaptőkéjét a hiány összegével. E könyveléstechnikai művelet nem érintette az rt. december 19-én kialakult részvénystruktúráját. Ezek szerint az EBRD továbbra is 32,4, a General Electric Capital (GEC) 27,4, a magyar állam 22,8, míg a kisrészvényesek összesen 17,4 százaléknyi papírt birtokolnak. Végeredményben a BB alaptőkéje sem változott – valamivel több mint 20 milliárd forintot tesz ki. Ezzel a bank továbbra is a legtőkeerősebb hazai pénzintézetek közé tartozik, 200 milliárd forint feletti mérlegfőösszegével pedig a hatodik legnagyobb banknak számít – hangsúlyozta a rendkívüli közgyűlés után a tisztségében megerősített vezérigazgató, Singlovics Béla. Mindazonáltal a bank 20 százalék feletti tőke-megfelelési mutatója bőven meghaladja a hatályos pénzintézeti és a kormány elé beterjesztett új hitelintézeti törvényben (Figyelő, 1996/4. szám) egyaránt 8 százalékban meghatározott szintet.

A részvényesek módosították a bank alapszabályát is. Ennek értelmében az alaptőke bármilyen mértékű és irányú megváltoztatásáról ezentúl csak a közgyűlés dönthet. Több kisrészvényes érdeklődésére kiderült: az osztalékelsőbbségi részvények átalakításáról a BB tavasszal megrendezendő évi rendes közgyűlése határozhat, feltéve, hogy ezt az ilyen papírok tulajdonosainak legalább kétharmada igényli. Mindenesetre a döntésnél figyelembe kell venni, hogy az osztalékelsőbbségre szóló jogosultság akkor sem vész el, ha a bank éveken át – mint az 1993 és 1995 között történt – egyetlen fillért sem juttat részvényeseinek az eredményből. Singlovics Béla mindenesetre kijelentette: 1996. évi eredményéből a BB valószínűleg nemcsak a bankba tud majd visszaforgatni, hanem az új tulajdonosok hozamelvárásainak is képes lesz megfelelni. Az új tulajdonosi viszonyokat tükröző hattagú igazgatóság elnöke, George R. Tappert pedig az újságírókkal azt közölte, hogy a GEC hosszú távú érdekeltségnek tekinti részesedését a Budapest Bankban. Bár részesedésük növelésének lehetőségét vizsgálják, egyelőre ez a kérdés “nem időszerű”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik