Az aranyeret a túlzott terhelés, a kismedencét érő fokozott nyomás okozza, ami a végbélnyílásnál és a végbél alsó részén kitágítja az aranyeres vénákat. Az elváltozás mind a végbélben, mind a végbélnyíláson kívül létrejöhet.
A tünetek a rendellenesség típusától függenek, belső aranyérnél például a probléma ritkán okoz érzékelhető kellemetlenséget, székrekedéskor vagy nagyobb erőlködés után viszont az első tünet lehet akár nagyobb mennyiségű vér ürülése a duzzanatból. Később székelés közben jelenhet meg fájdalom.
Külső aranyérnél már viszketést, irritációt, állandó fájdalmat, duzzanatot és vérzést is átélhet a beteg, amennyiben vérrögképződéssel járó, úgynevezett trombotizált aranyér alakul ki, akkor az aranyeres csomó megkeményedhet és elszíneződhet, a fájdalom pedig kifejezetten erős lehet.
Az állapot kialakulásáért főként életmódbeli tényezők felelősek: a székletürítés közbeni erőlködés, a krónikus székrekedés, az elhízás, a terhesség, a kevés rostot tartalmazó diéta, valamint a nehéz tárgyak rendszeres emelgetése egyaránt fokozza a kialakulás esélyét. Emellett a tartós ülés (különösen a vécén) szintén komoly kockázati tényező.
A fentiekből sejthető, hogy a kiegyensúlyozott étrend mellett a nem túl megerőltető fizikai aktivitás – például séta, kertészkedés – kifejezetten fontos a megelőzés szempontjából. Különösen igaz ez idősebb korban, hiszen az aranyér előfordulásának a gyakorisága jellemzően 45-65 éves korban magasabb. Az, hogy az állapot általában az élet későbbi szakaszában lép fel, részben éppen annak tudható be, hogy a szövetek vizet veszítenek, rugalmasságuk, regenerációs képességük csökken, és az ember aktivitása a kor előrehaladtával általában drasztikusan visszaesik.
A megelőzés mellett persze a kezeléssel kapcsolatban is érdemes tudatosnak lenni. Nagyon fontos, hogy mint az egészségünket érintő minden panasz, úgy az aranyér esetén sem érdemes várni, hogy elmúljon. Ilyenkor jobb mielőbb cselekedni – már csak azért is, mert a kezelés elodázása veszélyes szövődményeket, például vérszegénységet, végbélnyílás környéki berepedéseket vagy vérrögképződést okozhat.
Noha a tünetek, így a vérzés sokak számára rendkívül félelmetes lehet, nem kell megijedni, az aranyér kellő odafigyeléssel könnyedén kezelhető. Korai fázisban helyileg alkalmazandó készítményekkel, illetve életmódváltással lehet enyhíteni a tüneteket, súlyosabb esetekben minimálisan invazív sebészeti módszerekkel – gumiszalagos elkötéssel, befecskendezett oldattal, valamint lézeres vagy infravörös eszközzel – kezelik az elváltozást.
Komoly sebészeti beavatkozásra csak az aranyeres páciensek töredékének van szüksége. Az ilyen operációk elkerülésének esélyét nagyban növelheti, ha már az első tünetek észlelésekor cselekszünk.
Patikában vény nélkül kapható gyógyászati segédeszközök
A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.
