Az aranyér meglehetősen gyakori, minden életkorban előfordulhat, és nagyjából azonos arányban érinti mindkét nemet. A kor előrehaladtával kialakulásának kockázata nő, egyes becslések alapján 50 éves kor felett a lakosság 50 százaléka már találkozott vele az élete folyamán. Az életkor mellett az elhízás és a túlsúly, a terhesség, a kevés rostot tartalmazó étrend okozta krónikus székrekedés, ritkábban hasmenés, illetve a székelés közbeni erőlködés számít rizikófaktornak.
A legfontosabb a megelőzés
A végbél nyárkahártyája alatt futó vénás érfonat betegsége az aranyér. Nyomás hatására ez kitágul és elmozdul a helyéről, az érfal sérül. A nyomás növekedését okozhatja például súlygyarapodás vagy erőlködés. Megelőzni nyilván a testsúlyunk feletti kontrollal, és a székelés közbeni erőlködés kerülésével, sok testmozgással, illetve bőséges folyadék és rost fogyasztásával lehet.
A rendellenességnek alapvetően két típusa van, külső, illetve belső aranyér. A belső aranyér székelés közben okozhat fájdalmat, és általában nehezebb szemmel felfedezni, kivéve, ha az érköteg előreesik. Éppen ezért ilyen esetben a vérzésre érdemes nagyon odafigyelni. A külső aranyér kemény, fájdalmas vagy érzékeny csomókat jelent a végbélnyíláson kívül, amelyek fájdalmasak lehetnek, különösen ülés közben. Emellett a vérzés és a nedvedzés is lehet árulkodó jel.
Az aranyér inkább kellemetlen, mint veszélyes szövődményeket okoz. Súlyos szövődménye lehet a vérszegénység. Ennek elkerülése miatt érdemes minél korábban kezelni.
Korai stádiumban a duzzanat gyakran konzervatív kezeléssel is elmúlik. A vény nélkül kapható, kifejezetten aranyér kezelésére kifejlesztett, patikában elérhető készítmények – kenőcsök, kúpok – enyhíthetik a tüneteket. Emellett a rost- és vízbevitel fokozása, a széklet lazítása sokat segíthet.
Ez elsőre sokaknak rémisztő lehet, de általában minimálisan invazív rutinbeavatkozásokról van szó. A kezelés történhet altatásban, leszorító gumigyűrűkkel, hagyományos szikével és ollóval vagy aranyér-varrógépes technikával, lézerrel, valamint koblációs (plazma-) technológiával.
A gyűrűs megoldás lényege, hogy az aranyeret elszorítják a tövénél. Mivel a gumi megakadályozza a vérellátást, a rész elhal, a gumi pedig a sorvadást követően spontán távozik. A hagyományos beavatkozásnál ezzel szemben a tágult vénákat és nyálkahártyát eltávolítják, majd összeöltik – ilyen esetben később varratszedésre is szükség lehet. A varrógépes megoldás esetén hengeralakban távolítják el a nyálkahártya előreesését okozó szövettöbbletet és az aranyeret tápláló verőereket is kimetszik. Az eszköz ezzel egyidejűleg varratsorral egyesíti a szöveteket.
Kevésbé invazív technikának számít a nagy precizitással irányítható szén-dioxid-lézer használata a végbélben. Ilyenkor a lézerrel úgy ejtenek vágást az aranyeres csomón, hogy annak környezete nem károsodik, de az erek elzáródnak, tehát nincs vérzés és varrás, illetve varratszedés sem szükséges.
Szintén igen előnyös a hidegplazma-vágás, amikor is a sebész fókuszált plazmával, alacsony hőmérsékleten vágja és távolítja el az aranyeres csomó lágy szövetét. Varrás ebben az esetben sem kell, a gyógyulási idő jellemzően rövidebb, a fájdalom pedig enyhébb, mint más eljárásoknál. A technológia további előnye, hogy a páciens általában már aznap elhagyhatja a kórházat.
Patikában kapható gyógyászati segédeszköz
A cikk a Phytotec Hungária Bt. támogatásával készült.
