Kudlik Júlia nemrég egy podcastműsorban volt hallható, az adást a story.hu szemlézte. A tévés ebben arról beszélt, mit tart „életfeladatának”: „Hiszek abban, hogy a földi életünk tulajdonképpen egy szolgálat. Ezt teljesíteni, betölteni, lehetőségeinkhez és adottságainkhoz képest a feladatunk. Ez nem más mint sokak számára hasznára lenni.”.
Kudlik azt mondja, ő sokszor elbizonytalanodik, létezik-e még szeretet: „Ha eljön a Teremtő, vajon találna-e a szeretet a földön? A szeretet nagyon fázik, didereg” – terelte filozófiai gondolatsíkra a beszélgetést.
Nem vagyok semmi jónak az elrontója, semmilyen fejlődésnek nem vagyok ellene, de azt hiszem, hogy a mai ember valahogy sokkal többet foglalkozik magával, mint a körülötte lévőkkel. Sokkal többet foglalkozik az anyagi, a külső dolgokkal, mint a belsővel. Az a spirituális igény – amit tagadhatunk, persze, de hiába tagadjuk, együtt születtünk vele – az nincs kielégítve
– árulta el Kudlik.
