Péntek délután vette kezdetét az online tartalomgyártók által szervezett, gyermekbántalmazás ellen és az áldozatok védelmében meghirdetett civil tüntetés a Hősök terén. Hét óra után Azahriah videóüzenetben szólt az összegyűlt tömeghez: a zenész köszöntetet mondott minden jelenlévőnek, amiért tiszteletét tette az eseményen, amin mint mondta, sajnálja, hogy fizikai formában nem tudott jelen lenni.
Nem vagyunk egyformák, sőt, egészen különbözünk. Védjük meg a határainkat, védjük meg a gyerekeinket. Mondhatnám azt, hogy annyiszor hallottuk már ezt a mondatot, ezt a frázist, hogy értelmét veszítette a szó. De az igazság az, hogy értelme ebben a formában sose volt. Abban a formában, ahogy eddig a pofánk alá tolták, egy szánalmas, nemzeti konzultációnak csúfolt ócska, hazug, eldöntendő kérdésekkel teleírt, mihaszna papírlap formájában.
Az énekes beszédében kijelentette, meglátása szerint a hatalom a gyerekeket, azaz a szülők aggodalmát a gyerekeik felé arra használja fel, hogy lázítsanak és buzdítsanak valami ellen, ami aztán politikai haszonná konvertálódik.
A nárcisztikus, manipulatív tanárok országszerte az iskolákban. Az oktatás teljes leépítése és a pedofíliában szenvedő beteg és gátlástalan emberek gyermekek közelébe engedése az, ami nem büdös a hatalomnak abban az esetben, ha politikai érdek húzódik mögötte. Legyenek szociopata, nyomorult lelkű tanárok a sulikban, hogy ugyanolyan betört felnőtteket neveljenek, mint amikké ők maguk is váltak. Legyen válság az oktatásban, omoljon össze a rendszer, hisz mi haszon származik abból, ha ezt mégis fejlesztenénk?
– tette fel a kérdést a zenész, aki már korábban is beszélt arról, milyen negatív élményeket hordoz magával az iskolai éveiből. Hozzátette, most jogosan lázadozhatna, sőt, a sikereire hivatkozva harsoghatná, hogy mi haszna van az iskolának, hiszen neki sem kellett ahhoz, hogy elérje a céljait vagy érvényesítse az akaratát, de mint mondta, nem teszi ilyet.
Nem teszem, mert őszintén azt gondolom, túltekintve a kellemetlen élményeim horizontján, hogy az oktatás mag, aminek szánták. Ahogy indult, az egyik legnemesebb, leghumánusabb dolog az egész emberiség történelmében.
Hangsúlyozta: véleménye szerint „az életben a tudás a legnagyobb hatalom, aki pedig ezt megosztja másokkal, az semmit nem nyer, maximum csak lemond a hatalmának exkluzivitásáról.”
Hát ebben az országban ez nagyon nem jönne kapóra. Mégis azt gondolom, hogy egy teljesen új szint az, hogy pedofil arcoknak falazunk, de a legparább az az, hogy ez nem egy ismeretlen sztori. Nemrég még a több tízezer deepwebes gyerekpornót birtokló Kaletát engedték ki félmillió forint bírsággal, hogy aztán folytathassa a beteg dolgait. A mennyiség mindegy kéne, hogy legyen, de ez nem csak több tízezer videó és fotó. Nem azért baj, mert betelik az SSD, vagy valami, hanem mert több tízezer megrontott lélek és élet, amire a hatalom egyik eltartottja vígan élvezkedik tovább, kis aprópénz kicsengetése után. Csak az a víz felszín alatt maradt, ezért nem kellett következményekkel számolni, mint például ebben az esetben.
Beszédében Azahriah kifejtette, szerinte most a legtöbb helyen az a kommunikációs narratíva Novák Katalin lemondását és Varga Judit visszavonulását illetően, hogy milyen bátrak és emberségesek voltak, amiért hibáztak és ezt bevallották: „ez a korrektség, ez az, amit bárhol máshol nem fogunk látni soha”.
Az énekes hangsúlyozta, szerinte egyelőre nem harcra van szükség, hanem arra, hogy az emberek felébredjenek és meglássák, hiába is különböznek személyükből, családi hátterükből vagy ideológiájukból adódóan, van egy valami, amiben hasonlítanak.
Jobbára mindnyájan azt valljuk, hogy a gyermekbántalmazás no go. A pedofília no go. A nyilvános megaláztatás, karaktergyilkosság, állami milliárdok is legyen már no go. És legyen az a szélsőjobboldali konzervatív nagymagyar, legyen az a baloldali LMBTQ-aktivista, legyen az, aki középtájt próbálja mindkét oldalból elrakni a saját maga által megvallott értékeket, mert ilyen is van. Akármilyen hihetetlen, egy közös biztos, hogy lesz bennünk: hogy komolyan gondoljuk azt, amit gondolunk. Hogy bántja a lelkünk az igazságtalanság. Részben ez is az, ami emberré tesz minket.
Hozzátette: akik a nevüket adták a mai megmozduláshoz, azok nem érdekből vagy haszonhúzás céljából cselekedtek, ezért érzi azt, hogy ez a kezdeményezés olyasmi, amire érdemesnek tartja használni a köré felhúzott reflektorfényt.
Ez legyen az a hely, ahol merhet beszélni a gyermek, még akkor is, ha a saját szüleinek fél elmondani, hogy mi történik az iskolában, vagy még rosszabb esetben, ha a saját szülei által esik gyermekzaklatás vagy bántalmazás áldozatává. Még egyszer köszönöm szépen, hogy itt vagytok és jelzitek közösen, hogy nemcsak egyénenként, de együtt is változást szeretnénk, amit összefogással elérhetünk. (…) Nem inkompetens politikai pártok összefogásával, hanem mint ember az emberrel, akinek valóban fontos, hogy olyan helyen alapozzuk meg a gyerekek életét és jövőjét, ahol egészséges, körültekintő, békés és érett felnőtté válhatnak. Mert ez a mi hazánk, és mielőtt lelécelnénk, kötelességünk, hogy legalább erőnk teljéből megpróbáljunk tenni valamit a változásért
– zárta gondolatait.
