Ha egy álomotthonra gondolunk, elsőre biztosan nem egy ausztrál városka jut eszünkbe, hiszen az Internetet hosszú évek óta elözönlő, óriási állatokról, gyilkos vadakról, és vécécsészébe felúszó kígyókról készült videók és fotók nem épp csalogatóak, pedig a börtönszigetből gyorsan fejlett kontinenssé váló Ausztrália is tartogat meglepetéseket.
Ezek legmeglepőbbike egyértelműen a világ opálfővárosaként elhíresült, 1915-ben alapított Coober Pedy,
A sivatag egyhangúságát több ezer bányagödörrel megtörő vidéken alig néhány épület, egy nagy gépeket is fogadni képes repülőtér emelkedik, de a föld alatt háromezerötszázan élnek.
A vidék egy évszázaddal ezelőttig lakatlan volt, de 1915 elején három férfi, valamint egyikük fia, William Hutchison aranyat keresett a környéken, ehelyett a fiú azonban egy opáldarabra lett figyelmes. A következő évben kitört az opálláz, és hirtelen bányagödrök egész sora – mára közel negyedmillió – jelentek meg a sivatagban.
A felszínen építkezni viszont lehetetlen feladatnak bizonyult, hiszen a forróságot érthető módon egyetlen bányász, illetve családja sem viselte túl könnyen – így nem is csoda, hogy az otthonok az első világháborús veteránok ötletét követve a föld alá kerültek,
A lakások levegője egész évben 23-25 fokos, vizük egy huszonnégy kilométerre fekvő földalatti forrásból, áramellátásukat pedig a földrész legnagyobb dízelgenerátora, illetve egy szélerőmű biztosítja.
Coober Pedyben ma negyvenöt ország 3500 állampolgára él.
