Aki látott már csúnya válást, az pontosan tudja, hogy mire jó a házassági szerződés

Gyakran az a benyomásom, hogy sokan nincsenek tisztában a dokumentum valós funkciójával. Még mindig döbbent arcokba botlok, amikor kiderül, hogy az esküvő előtt házassági szerződést kötünk a férjemmel

– meséli a pécsi Adrienne, aki négy éve kötötte össze életét férjével.

Azóta megszületett Péterrel közös kisfiuk is, és a pár kiegyensúlyozott, boldog házasságban él. Nagy a szerelem, de ennek ellenére fontosnak tartották már a kezdet kezdetén, hogy két lábbal álljanak a földön.

Természetesen nem a válásra készültünk, de mindketten racionális emberek vagyunk, akik szeretik a tiszta helyzeteket és ezzel együtt nem szeretnénk a másikra bajt hozni. Ugyanis azt gondolom, hogy a hétköznapokban – a celebek gazdag világával ellentétben – nem feltétlenül a meglévő vagyon esetleges elosztása miatt lenne fontos a szerződés, hanem sokkal inkább a felmerülő hitelek, adósságok kérdése miatt.

A pécsi édesanya jogász, így pontosan tudja, miért fontos írásban rögzíteni a játékszabályokat. A hivatalos dokumentum lényege ugyanis nem az, hogy a párok kizsákmányolják a másik felet, egy jól megírt házassági szerződés védő funkciót tölt be.

A magunk részéről azért tartottuk fontosnak a házassági szerződés megkötését, hogy a férjem cégeinek később esetlegesen felmerülő tartozása ne okozzon nehézséget a közös vagyon szempontjából. A céges felelősség ugyanis a házastárs számára válás nélkül is komoly problémákat vethet fel. Így azon túl, hogy az ügyvéd előtt számba vettük a különvagyonunkat, hangsúlyt fektettünk a későbbi szerzemények elkülönítésére azzal, hogy a hétköznapi megélhetés költségeire egy közös számlát hoztunk létre, melyre mindketten havonta a fizetéseink arányában utalunk.

Valójában egy próbatétel

Krisztina és Máté nem szakmabeliek, ennek ellenére az esküvő előtt átbeszélték, egy esetleges válás esetén mire számíthat egyikük és másikuk. A fiatal feleség elmondása szerint voltak pillanatok, amikor kissé hangulatrombolónak érezte a procedúrát, de mindent összevetve a hivatalos dokumentum csak ráerősített a nagy napon egymásnak elmondott fogadalmaikra.

A házassági szerződés közös döntés eredménye volt, mivel sajnos a saját szüleimnél végignéztem, hogy mivel jár egy csúnya válás. Bármennyire szeretünk valakit, nem tudhatjuk, hogy milyen élethelyzet fog előállni 10-20-30 év múlva. Emellett azt gondolom, beszédes próbatétel, hogy az esküvő előtt a szerelmespárok hogyan tudják megvitatni az anyagiakat. Ha már ekkor veszekedés van a dologból, akkor felmerül a kérdés, hogy mi lesz később. Számunkra az ügyvéd előtt köttetett szerződés vice versa biztosítja, hogy különválás esetén is gondoskodunk a másikról.

A friss házaspár először otthon, a saját nappalijában szedte pontokba, hogy mi az, amit ők fontosnak tartanak leírni. Ezzel kerestek fel egy ügyvédet, akivel közösen két-három hét alatt kialakították a személyre szabott házassági szerződésüket. Krisztina elmondása szerint nem részletezték, hogy kié lesz majd az étkészlet és a kanapé felett lógó kép. Azt ellenben rögzítették, hogy ha a feleség otthon lesz a születendő gyerekekkel, akkor a válás után ne érje anyagi kár azért, mert ez idő alatt ő nem tudta építeni a karrierjét. Ám a gondoskodás kölcsönös, mert egy váratlan helyzet esetén Krisztinának ugyanúgy kötelessége lenne anyagilag segíteni Mátét.

Plasztikai műtétek NEM, de örökölt vagyontárgyak IGEN

A házassági szerződések általában akkor kapnak hírverést, ha a felek valami hajmeresztő dolgot foglalnak bele, jellemzően a celebek. Legutóbb Berki Krisztián és Hódi Pamela borzolta a kedélyeket azzal, hogy elmesélték, a házassági szerződésükben még azt is kikötötték, hogy a feleség maximum hány kilóra hízhat együttélésük alatt. De a hétköznapokban is főként akkor kerül szóba ilyesmi, ha szokatlan feltételeket szabnak a párok.

Hallottam az ismerősök körében olyan házassági szerződésről, melyben rögzítették a feleségnél felmerülő, férjet terhelő plasztikai sebészeti beavatkozások költségét, vagy a nyaralások férj általi finanszírozásának tényét

– meséli Adrienne.

Normális esetben azonban egy házassági szerződésnek nem ilyen kikötéseket kellene tartalmaznia – avat be a részletekbe Vidákovics Béla Zsolt válóperes és családjogi ügyvéd. Magyarországon ez a jogintézmény még mindig nem elég elterjedt, ami főleg akkor különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy szinte minden második házasság válással végződik. Az ügyvéd saját praxisában a különválás mellett döntő párok átlagosan tíz százalékának van szerződése.

Amikor rákérdezek, hogy miért nincs, akkor a válasz általában az, hogy nagyon kellemetlen lett volna ezzel foglalkozni az esküvő előtt, hogy egyáltalán nem romantikus, bizalmatlanságot ébreszt a másikban, vészjósló és hasonlók

– sorolja Vidákovics a párok kifogásait.

Persze álszentség lenne azt állítani, hogy a legnagyobb boldogság és szerelem időszakában nem lelombozó egy jövőbeni váláson gondolkodni, de a párok többsége rossz oldalról szemléli az egészet. Hiszen azzal nem okozunk kárt, ha van ilyen papírunk és soha nem lesz rá szükség, de rengeteg haszna van akkor, ha mégis véget ér a  kapcsolat.

A házassági szerződés egyébként azért is egyre aktuálisabb kérdés, mert a válások számának növekedésén túl a fiatalok egyre később állapodnak meg, ami gyakran együtt jár azzal, hogy már van mögöttük némi felhalmozott vagyon, egy ingatlan egy autó vagy egy cég. Vagyis nem nincstelenül kezdik el a közös életüket a másikkal.

Reálisan a vagyonjogi szerződés azt foglalja magában, hogy a feleknek mijük van külön-külön és együtt. Ki milyen különvagyont hozott a házasságba, mi az amit örökölt, amit ajándékba kapott, milyen megtakarítással és esetleges adósságokkal rendelkezik. A szakember emellett azt tanácsolja, hogy a szerződésben vagyonelkülönítő rendszer legyen meghatározva, mert így a felek menet közben nagyon könnyen átlátják a rendszert. Ha az ingatlannyilvántartás úgy tartalmazza, hogy fele-fele az arány, akkor az megkérdőjelezhetetlen a végén, és egy jól elkészített szerződésnél ezzel később nem lehet vitatkozni. Ha 30-70 arányban döntöttek az elején, akkor meg azon nem lehet vitatkozni. Ez a legtisztább helyzet, de a semminél az is jobb, ha legalább azt rögzítik, hogy kinek milyen saját tulajdonai vannak.

Tizennyolc-húsz év után senki nem fog már arra emlékezni, hogy kinek mije volt kezdetben, illetve rendkívül nehéz ennyi idő után bizonyítani a tulajdonviszonyokat

– figyelmeztet a válóperes ügyvéd.

Több milliónk bánhatja, ha nincs

Sokan vélekednek úgy, hogy a házassági szerződés akkor indokolt, ha a pár egyik (vagy mindkét) fele nagy vagyonnal rendelkezik. Vidákovics azonban egyből egy példával érzékeltette, mennyi pénzt spórolhatunk meg egy teljesen mindennapi válás esetén.

Egy házassági vagyonjogi per nagyon drága “mulatság” tud lenni. A költség elsősorban a pertárgy értékétől függ, és ha alapul veszünk egy 30 milliós ingatlant, aminek a férj vagy a feleség követeli a felét, az rögtön 15 millió. Semmi nem történt még, de a bíróság által kiszabott illeték máris hat százalék, vagyis csaknem egymillió forint, de emellett ott van még az ügyvédi költés, hiszen az ilyen ügyeket az emberek jellemzően nem egyedül szokták végigvinni. Plusz, ha vita van ingatlan értékéről, akkor szakértőt kell kirendeltetni, ami alsó hangon 100-150 ezer forint, de a határ a csillagos ég.

Vagyis ha nincs minden vagyonjogi kérdés előzetesen papírra vetve ügyvéd vagy közjegyző által, akkor könnyen megüthetjük a bokánkat. A törvény értelmében ugyanis, amit a felek az életközösségük fennállása alatt, vagyis a házasság idején szereztek, akár együttesen, akár külön-külön, minden közösnek számít. Ebbe beletartozik az az időszak is, amikor mint élettársak éltek együtt az esküvő előtt. Innentől kezdve, ha valamelyik fél arra hivatkozik, hogy valamit ő a szüleitől ajándékba kapott, akkor azt neki kell bizonyítania. A kölcsönökből és az adósságokból különösen csúnya viták lehetnek válás esetén.