Magyar helyesírású török és szanszkrit nevek is bekerültek az MTA Nyelvtudományi Intézete által elbírált új keresztnevek közé. Raátz Judit, az intézet tudományos főmunkatársa az InfoRádiónak azt mondta: noha a születések száma csökken, minden évben 300-400 kérelmet kapnak.
A kérelmek egyharmadát szoktuk javasolni bejegyzésre. A jogszabály ma Magyarországon úgy szól, hogy egy gyereknek két utónevet lehet bejegyezni, fiúnak fiúnevet, lánynak pedig lánynevet. A legtöbb problémát az okozza, hogy csak a magyar helyesírás használható a bejegyzésnél, ezért fordul elő olyan furcsa eset, hogy például a Dzsindzser esetében két „dzs” betű szerepel egy néven belül.
Az elutasított nevek között azok a leggyakoribbak, amelyeket idegen helyesírással szeretnének leírni. Ilyen például, ha a Lukácsot „Lukasnak” szeretnék bejegyeztetni – mondta a szakember, aki szerint a szülői fantázia határtalan, próbálták már bejegyeztetni a Mimikry, a Bogyó és Babóca, a Napfi, a Lány, a Szivárvány neveket.
Az MTA főmunkatársa szerint a szanszkrit hangzású nevek a Krisna tudatú hívők között népszerűek, ilyenkor indológus szakértőt kérdeznek arról, hogyan kell pontosan átvinni a nevet magyarra.
A török nevek általában a szappanoperák termékei, míg arab neveket általában a kettős állampolgárságú szülők kérnek, mert a hagyományokat szeretnék őrizni a névválasztással.
Raátz Judit egy korábbi interjúban azt is elárulta, hogy az anyakönyvi adatok szerint mára a hagyományos nevek háttérbe szorultak. A hatvan év felettiek leggyakoribb tíz férfi, illetve női utóneve már nincs a 3 év alattiak toplistán. Kivétel az Anna, amely népszerű maradt generációkon át. A törekvés az egyediségre jól látszik abból is, hogy még a leggyakoribb fiú- és lányneveket is csak az újszülöttek 3,3 százalékának adták. A fiúknál tavaly a Bence, a Máté és a Levente, a lányoknál az Anna, a Hanna és a Jázmin volt a favorit.
A név pénz- és korfüggő
A Tárki néhány éve vizsgálatában azt is kimutatta, hogy az egy főre jutó jövedelem legalsó tizedébe tartozó háztartások körében a ritka névválasztás aránya az átlag több mint háromszorosa. A szintén szegénynek számító, második és harmadik jövedelmi tizedben élők körében is minden 10. magyarnak különleges keresztneve van. A szegénységet nemcsak objektíven, a jövedelmen keresztül mérve, hanem szubjektíven megítélve, azaz a kérdezett saját ítélete alapján megközelítve is erre jutottak.
Ugyanakkor a ritka nevek aránya magasabb volt az átlagosnál a gond nélkül élők kis csoportjában is. Az egyéni névadás a társadalmi státusz két végpontján jöhet létre nagyobb eséllyel, és a ritka nevek sokkal gyakoribbak a fiatalabbak között: a 30 év alatti korosztályban arányuk 10 százalék, a még iskolásoknál 15 százalék. A középkorúak (30-59 évesek) és az idősek (a 60 év felettiek) között átlagon aluli (2-2 százalék) az arányuk.
A ritka nevek aránya sokkal magasabb a fiatalabbak között: a 30 év alatti korosztályban arányuk 10 százalék, a még iskolásoknál 15 százalék. A középkorúak (30-59 évesek) és az idősek (a 60 év felettiek) között átlagon aluli (2-2 százalék) az arányuk. A 10 év alattiak és a 80 év felettiek Magyarországa között, ha a keresztnevek összetételét nézzük, olyan nagy a különbség, hogy lényegében nincs is átfedés.
.
