Amerikai tudósok a Science Translational Medicine című szaklapban közzétett tanulmányuk szerint jelentős előrelépést értek el a helyreállító jellegű fogászatban, és eredményeik a regeneratív orvostudomány területén is nagy jelentőségűek lehetnek. A Wyss Intézetben dolgozó, de a Harvard biomérnök-professzoraként is tevékenykedő David Mooney vezetésével zajló kutatásokról a Medical Xpress számolt be.
A kutatócsoport alacsony energiájú lézert használt emberi őssejtek ingerlésére, ösztönzésére. Olyan őssejteket “indítottak be”, amelyek fogszövetet is képezhetnek. Kiderült, hogy a sejtek dentint, azaz a fogak keményszövetét képesek formálni. Ez a szövet hasonló a csontokhoz, a fogak jelentős részét dentin alkotja.
Kép forrása: Thinkstock
Ráadásul a kutatók rájöttek mindennek a molekuláris hátterére is, és ezt laboratóriumban és állatkísérletekben is igazolni tudták. A növekedési faktoroknak nevezett biológiailag aktív molekulák, amelyeket szabályozó fehérjéknek is hívnak, rá tudják ugyanis bírni az őssejteket arra, hogy különböző más sejtekké alakuljanak át.
A jelenlegi regenerációs eljárások általában azon alapulnak, hogy a tudósok őssejteket izolálnak a szervezetben, laboratóriumban manipulálják őket, majd visszahelyezik őket a testbe, ami számos problémát okoz. Mooney megközelítése viszont más: azt reméli, hogy hamarosan a klinikai gyakorlatba is bevezethető lesz az ő eljárása. Módszere ugyanis semmi újat nem jelent a szervezet számára, az orvostudományban és a fogászatban szokásos lézereket használja fel. Ugyanakkor átalakíthatja a metódus a jelenlegi fogorvosi gyakorlatot, hiszen a fogakat esetleg nem pótolni kell a jövőben, hanem újranöveszteni.
Szeretne még többet megtudni? Olvassa el a folytatást a Házipatika oldalán!
