A magyar egészségügynek naponta 150 véradóra, hetente pedig tízezer egység vérre van szüksége a működéshez – nyilatkozta Braun Helga a Véradók Világnapja alkalmából a Metropolnak. Az Országos Vérellátó Szolgálat kommunikációs vezetője hozzátette, Magyarországon évente átlagosan 250-270 ezer ember 420-430 ezer egység vért ad: van, aki egyszer, mások többször is egy évben.
A szakember szerint évről évre nő a fiatal véradók létszáma, ami egyrészt annak köszönhető, hogy egyre több az őket célzó akció, másrészt annak, hogy a Vöröskereszt például évek óta jelen van a legnagyobb nyári fesztiválokon is, ahol véradásra buzdítja a bulizó fiatalokat.
Fotó: Shutterstock
Magyarországon az A+ vércsoport a leggyakoribb
Mi lesz a levett vérrel?
A legnagyobb részét speciális berendezések segítségével három részre – vörösvérsejtre, trombocitára és plazmára – bontják. Ezért mondjuk, hogy egy véradó három életet ment meg. Két kis adagot laboratóriumban tesztelnek HIV-re, szifiliszre, valamint hepatitis B-re és C-re. Ha a tesztek eredménye negatív, a vér minősítő jelzést kap, és a vérellátókba szállítják – mondta Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese.
Miért pont június 14-e?
Ezen a napon született a Nobel-díjas kutató, Karl Landsteiner. Neki köszönhetjük a vércsoportok felfedezését, illetve a vércsoport meghatározási rendszer kidolgozását, amik nélkül a vérátömlesztés ma nem lehetne a mindennapi orvosi kezelés része.
A WHO, a Vöröskereszt és a Véradók Szervezetének Szövetsége a munkássága előtti tisztelgésből választotta ezt a napot a Véradók Világnapjának, melynek 2013-ban a mottója: „A véradók hősök”.
