Van egy társa is, akivel rendszeresen játszik. Igaz, ez a barát némiképp lusta – vagy legalábbis merőben inaktív típus. De ugyanolyan rózsaszín és szőrös, mint Hamlet, és majdnem annyira cuki. Sőt, körbe lehet őt szaladgálni, és, ha az ember malaca megböködi a turcsi nózijával, még ő is hajlandó picit megmoccanni. És legalább nem kell attól félni, hogy óvatlan pillanatokban beleeszik más vályújába.
