Magyarországon még mindig nem igazán gyújtotta be a rakétákat az elektronikus könyvbiznisz. A kiadók csak mostanában kezdik hozzáférhetővé tenni a könyveiket a táblagépek és könyvolvasók által is elérhető formátumban. Egyelőre a legális tartalomból nincs igazi választék, így aki rákapott az újfajta könyvolvasásra, azok inkább a torrentoldalakon keresgélnek. Az FN.hu Facebook profilján hozzászóló olvasóinkat közül ugyan sokan élből elutasítják a képernyős olvasást, mert a „könyvnek legyen teste, sercegjenek a lapok és illatozzon”, ahogy az egyik olvasónk írta. Többen azonban már megbarátkoztak az új technológiával. Akadt köztük olyan is, aki maga alakítja át a könyveit , így beszkennelve az iPhone-jában magával viszi, és akár a BKV-n kapaszkodás közben is tudja olvasni.
A bugyi sincs ingyen
Persze az utóbbiakból van kevesebb, hiszen egyelőre Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnökhelyettese, és a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója szerint üzletileg még értelmezhetetlen az e-könyvek forgalma. Jelenleg a fejlesztők még a befektető fázisban vannak. A magyar könyvforgalmat nem veszélyezteti, és a könyvpiacra még nincs észrevehető hatása. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, ahol a metrón már egyre gyakrabban látni e-könyet olvasókat, már elindult az áttörés.
A könyves szakember szerint elképzelhetetlen, hogy az e-könyvek a jövőben ingyenes tartalmak legyenek, mert ez szerinte azt jelentené, hogy a világ a feje tetejére állt, és „ingyen lesz a tej, a kenyér és a női bugyi is”. Jelenleg sok százmillió ember él a könyvekből, és hogy a szerző jog az ugyanolyan érték, mint egy kiflihez kapcsolódó árérték. Annak ellenére, hogy a zeneipar is megzuhant a fájlcserélők terjedésével, ha valaki egy kiadó könyveit elérhetővé teszi az interneten, az ugyanolyan bűntett, mintha valaki kiflit lop a Tescóbol.
Bár a könyvkiadók közt nincs egyetértés arról, hogy mekkora engedmény az ideális, és van akik mindössze 10 százalékot engednek, a Kossuth Kiadó vezetője a bolti ár 50 százalékát tartja ideálisnak.
Kedvezményes áfa várható
A e-könyv terjesztői mindemellett csak ajánlani tudják, hogy 20-30 százalékos engedményt adjanak az árból, de nem több eszközük nagyon nincs – mondta Szemere Gabriella, az FN.hu-t is kiadó, a Sanoma Média Budapest könyvkiadási üzletágának vezetője. Szerinte a legnagyobb gond, hogy a kiadók egyelőre nem adnak sok könyvet elektronikus terjesztésre, így nincs elég széles kínálat. Mindeközben a torrentoldalakon már ott vannak az illegális példányok, legálisan csak a töredéküket lehet megvenni, így ha a kiadók továbbra is kivárnak, akkor könnyen úgy járhatnak, mint a zeneipar, amely hatalmasat bukott azon, hogy nem tudott olcsó és legális alternatívát nyújtani az illegális zeneletöltés mellett.
Szemere Gabriella szerint az árversenyben azért is nehéz felmutatni a jelentős előnyt az e-könynyvek oldalán, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium egészen idáig vitatta, hogy a digitális könyveket ugyanúgy megilleti a kedvezményes, 25-ről 5 százalékra csökkentett áfa, mint a papíralapú és a hangoskönyveket. De miután Brüsszelből hivatalosan is megerősítették, hogy egyforma elbírálás alá esnek, hamarosan megszülethet az áfa-csökkentő intézkedés – értesült a Figyelő kormányzati forrásból.
Ha beindul az elektronikus könyvek üzlete, talán visszafordulhat a negatív trend, amely 2009-ben indult el, ekkor ugyanis a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete adatai szerint megállt a tíz éve tartó folyamatos növekedés, és azóta a tavalyi forgalom a 2004-2005-ös szintre zuhant vissza 61,57 milliárd forintra.
Most azonban a könyvforgalmat leginkább a most indult XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál dobhatja meg, amely csaknem 60 ezer kötettel, 200-300 könyvújdonsággal és háromszáz egyéb programmal, koncerttel, beszélgetéssel, gyermekprogrammal várja a látogatókat vasárnapig a Millenáris parkban.
A soros magyar uniós elnökség alkalmából Per Olov Enquist svéd író mellett az Európai Unió a rendezvény díszvendége. A főbejárattal szembeni 100 négyzetméteres EU-standon mind a 27 uniós tagország közösen mutatkozik be.
Az esemény keretében 11. alkalommal rendezik meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, amelyre idén húsz ország küldte el pályakezdő alkotóit, Magyarországot Szvoren Edina képviseli.
