Alapesetben ingyenesek a népszerű képmegosztó oldal, a Flickr szolgáltatásai, ámde fizetős formában is igénybe vehetők. Az extra tárhely és képszerkesztő funkciók évente 25 dollárba kerülnek. Mirco Wilhelm, egy zürichi fotóblogger már 5 éve fizetett a Pro felhasználói fiókért, ahol 3400 felvétele gyűlt össze. Amikor január végén értesítette a szolgáltatót, hogy gyanúja szerint egy másik felhasználó jogvédett képeket tesz közzé, tévedésből Wilhelm profilját törölték, aki másnap már belépni sem tudott az oldalra.
Vállalható rizikó
A fiókot hamar reaktiválták, ám először úgy tűnt, az összes ott tárolt fotója törlődött. A szolgáltató kezdetben bocsánatkéréssel akarta elintézni az ügyet, ám a fiaskó híre villámgyorsan elterjedt a blogokon. Látva az imázsromboló hírt, a Flickr oldalt üzemeltető Yahoo! szakemberei a képek többségét helyreállították a korábbi biztonsági mentések segítségével. Sőt, a károsultnak a következő 25 évre elengedték a fizetős szolgáltatás díját. A nemes gesztus persze javított Mirco Wilhelm és a Flickr márka helyzetén – a kérdés csak az, mi történik azokkal a károsultakkal, akiknek a nevét nem kapja fel a blogoszféra. Világossá vált az is, hogy a Yahoo! berkein belül nem létezik sem házi szabályozás, sem technikai megoldás a hasonló esetek gyors és automatikus kezelésére. Ilyesmi még az ingyenes szolgáltatások mezőnyében is kiábrándító lenne, ám egy pénzért árult csomag esetében már egyszerűen elfogadhatatlan.
Hasznos balesetek
Február végén 150 ezer Google-felhasználónak kellett szembesülnie azza,
hogy nem tud belépni a Gmail fiókjába vagy a Google egyéb
szolgáltatásaiba. A kapcsolódó adatok – levelek, mappák, névjegyzékek,
dokumentumok, naptárak – hozzáférhetetlenné váltak. A szolgáltató csak
néhány nap elteltével jelentette, hogy a problémát „elvileg
megoldották”, és „az érintettek túlnyomó többsége” újra hozzáférhet
Google-fiókjához, ahol az adatok többségét is eléri. Bár az ilyesmi nem
vet jó fényt a felhőre, figyelmeztetésként mindenképpen jól jön a cloud
computing problémáinak tudatosításához.
Hasonló esetek többször is előfordultak már: 2011. január legelején a
Microsoft Hotmail szolgáltatása „szállt el” 17 ezer felhasználó számára,
nem sokkal később pedig a Yahoo! levelezőjébe próbálkoztak sikertelenül
belépni közel ugyanennyien. A Hotmail esetében pár nap múltán az összes
fiók helyreállt. Sőt, szinte minden adatot is képesek voltak
visszanyerni az üzemeltetők, viszont a Yahoo! érintett felhasználói nem
voltak ilyen szerencsések: a fiókokat ugyan visszakapták, ám a
leveleknek búcsút inthettek.
Ilyen esetekben segíthet például egy olyan ingyenes alkalmazás, mint a
PC-re, Mac és Linux rendszerekre egyaránt elérhető Gmail Backup.
Hátránya azonban, hogy egy 4 gigabájtnyi e-mailt és csatolmányt
tartalmazó fiókot majdnem 10 órán keresztül ment le ez a program. Ember
legyen a talpán, aki ezt legalább hetente, vagy kéthetente
lelkiismeretesen végigcsinálja.
A fenti példa azért tanulságos, mert a felhő alapú (cloud computing) megoldások jogi, technológiai és biztonsági aggályai függetlenek a szolgáltatás volumenétől. Az IDC piackutató cég múlt év végi kutatása szerint a vállalati IT-vezetők is háromnegyed részben az elhagyott eszközöket, kétharmad részben pedig az informatika tömegesedését, és a mobil eszközök terjedését jelölték meg a legnagyobb adatszivárgási kockázatként. Közben a felhőszolgáltatások biztonságával kapcsolatban csak minden második válaszadónak vannak fenntartásai. Igaz, hogy például a mobil cloud technológiák éppen a fenti hatásokat erősítik, de egyre nyilvánvalóbb, hogy a körültekintően igénybe vett felhőszolgáltatások előnyei sok esetben már bőven ellensúlyozhatják a kockázatokat. Elég akár Micro Wilhelmre gondolni, aki ha elveszítette volna mentésre használt hordozható merevlemezét vagy DVD-it, egy darabot sem látott volna viszont e digitális fényképei közül.
A Gartner piackutató 2011-es CIO Agenda felmérése pedig rámutat: az idén a céges informatikai költségvetések már szerény növekedésnek indultak. A 2008 előtti szintet azonban továbbra sem közelítik meg, miközben a szervezeteknek egyre több, jellemzően jogszabályi vagy szabványügyi, megfelelőségi előírást kell teljesíteniük. A tanulmány alapján a cloud technológiák bevezetése a vállalati informatika idei prioritása, hiszen az újabb keletű, „pehelysúlyú” technológiák alacsonyabb költségek mellett biztosítják az elvárt szolgáltatási szintet.
Réteges felhőzet
A cloud piac eközben szép csendben növekszik: a Gartner szerint e szolgáltatások 2010-ben több mint 68 milliárd dolláros árbevételt generáltak világszerte. Forgalmuk az idén meghaladja majd a 81 milliárd dollárt is, s ezzel az összes informatikai költés 2,3 százalékát adják. Manapság a vállalatok majdnem kétharmada használ valamilyen felhőszolgáltatást, bár a publikus felhő (azaz a jellemzően ingyenes levelezést, tárhelyet kínáló public cloud) hagyományosan csak a kisméretű vállalkozások számára igazán csábító. A jelentős házon belüli kompetenciával dolgozó cégek – például a pénzügyi szervezetek – pedig nyilvánvalóan kisebb hajlandóságot mutatnak a cloud computing ingyenes változata irányában.
A Gartner Hype-ciklus görbéjén – amely az új termékek vagy technológiák érettségi szakaszait modellezi – a számítási felhő népszerűsége éppen a csúcspontján van. Legalábbis, ami a marketinget, a konferenciákon regisztrált említéseket illeti.
A cloud szolgáltatások bevezetése a fejlődő piacokon gyors ütemben nő. Persze a szükséges bizalom és a kontroll igénye speciális kérdéseket vet fel. Ezek Magyarországon ugyancsak érvényesek, az üzleti adatok elköltöztetésétől a testreszabhatóság problémáin át egészen a külföldi szaktudás igénybevételéig. Várhatóan még jó időbe telik, mire a cégek és szervezetek főárama is rászánja magát az adaptációra.
Saját felhőzetünk
A Cisco Magyarország felmérése szerint a hazai cégek háromnegyede
rendelkezik valamilyen elképzeléssel a felhőszolgáltatások
igénybevételéről. A válaszadók 22 százaléka már igénybe is vett a cloud
computing elvén működő alkalmazásokat, például e-mailt, irodai
alkalmazásokat, üzleti szoftvereket, webes konferenciát. További 14
százalékuk tervezgette a felhőszolgáltatások bevezetését, 28 százaléknál
pedig éppen elkezdték feltérképezni, hogy milyen értéket nyújthat
számukra a cloud computing. Minden tizedik vállalat már korábban
elvetette a bevezetés lehetőségét. A hosztolt szoftverszolgáltatásokat
kínáló Central Europe On-Demand szerint a régióban tavaly a potenciális
vásárlók harmada nem látott lényeges különbséget a felhőben vagy házon
belül működő informatikai szolgáltatások között. Fontos, hogy a piac
nagyobbik részét mennyire sikerül felvilágosítani a felhőalapú
szolgáltatások lehetőségeiről és veszélyeiről.
