A Lipótmezőhöz közeli irodaház előtt Ragályi Elemér fogad minket. Az operatőr – aki mellesleg most épp Szabó István új filmjén, az Ajtón dolgozik – társtulajdonosa a Focus-Fox utómunka-stúdiónak. E bázis a labormunkáktól a vágáson, digitalizáláson át, az animációk készítéséig minden filmes utómunkát el tud vállalni – világszínvonalon. Nem kisebb filmekben működött közre, mint például a München (rendezte: Steven Spielberg), a Hellboy 2 (Guillermo del Toro), az Eragon (Stephen Fangmeier) vagy a Brothers Bloom (Rian Johnson).
A cég már két évtizede megalakult, ám az igazi „nagy dobása” tavaly készült el, erre vagyunk most kíváncsiak. Sétálunk az operatőr után, aki átvezet egy kis udvaron, majd betessékel egy liftbe, és levisz minket a föld alá. Ott egy kis előtérből nyílik a kialakításában modern és klasszikus elemeket ötvöző impozáns moziterem, ahol már vár a többi házigazda, Tőzsér Attila társtulajdonos, hangmérnök és Ferenczy Gábor ügyvezető igazgató. Így hármasban mutatják be a rendkívül ambiciózus terveiket kiszolgáló, két gigantikus keverőpulttal szabdalt kétfunkciós termet.
George Lucas nevéhez köthető THX-rendszerű hangutómunka-állomás
(fotó: Kummer János – fn.hu)
Nagyon messze van a következő hasonló
Ferenczy szavaival ez a „gyöngyszeme” a Focus-Fox-bázisnak. Egyrészt a filmek hang-utómunkálatait tudják itt végezni a filmiparban ma használatos legkorszerűbb technológiával. „Nem tudom Európában hány ilyen működik, de az biztos, hogy tőlünk nagyon messze van a következő ilyen – George Lucas nevéhez köthető – THX-rendszerű hangutómunka-állomás” – büszkélkedik az ügyvezető. Mint mondja nemrég voltak amerikai vendégeik, akik úgy nyilatkoztak, hogy ha ez a stúdió Hollywoodban állna, vélhetően egyfolytában ellátnák a filmesek munkával.
A stúdió másik funkciója, az úgynevezett fényelés. Mint korábban a Colorfront-stúdió kapcsán ezt már megírtuk, a fényelés a filmek utólagos színkorrekcióját teszi lehetővé. Lehetősége van a rendezőnek és az operatőrnek arra, megváltoztassák a film színeit, fényerejét, hangulatát, az élességet, hogy több fényt kérjenek például a főszereplő szemére, vagy hogy eltüntessék a szemek alól a szarkalábakat. Úgy szokták leírni ezt a technikát, mint egyfajta valós idejű, mozgóképes „photoshopolást”, amit az operatőr és a rendező mozikörülmények között, a vásznon kivetített képek segítségével vezényel le. A Focus földalatti termében ehhez egy 9 méter széles, speciális, a világon ma a legjobb minőségnek számító vászon áll rendelkezésre, ami akár 3D-s filmek megjelenítésére is alkalmas.
Rögtön tartottak is egy bemutatót nekünk a szakemberek. Előkerült a 3D-s szemüveg, és megnéztük az Avatar trailerét. Lehet, hogy jobb volt, mint az I-Max moziban.
Rakétahangot varázsoltak a Vajna-filmre
A hangutómunkákról Tőzsér Attila beszél leginkább. Mint mondja, meg tudják csinálni a szinkront vagy az eredeti dialógokat, a hangatmoszférát, a zörejeket, effekteket, mindent, amire a mai filmeseknek csak szükségük lehet. Ha kell, szélzúgást, tücsökciripelést, tengermorajlást állítanak elő, vagy zenét kevernek a filmhez. „A lényeg, hogy a rendezővel, vágóval, hangmérnökkel kikeverjük a hangok-zenék-zörejek-effektek arányait, úgy hogy a film szépen szóljon, térben szólaljon meg. Ha mondjuk egy amerikai film jön be, annak megcsináljuk a magyar szinkronját, majd azt összekeverjük az effektekkel. Minderre több száz, sőt több ezer külön hangsáv áll rendelkezésre” – avat be a részletekbe. Azért fontos, hogy jó minőségben, nagy méretben lássák a filmkészítők a képeket, mert így nem kerüli el a figyelmüket egy-egy mozgó fa (szélzúgásra van szükség), vagy háttérben beszélő ember (hang nélkül nagy baki lenne).
Ha nincs a film eredeti kópiáján a megfelelő hangeffekt, az is megoldható, hogy az effekttárakból válasszanak a rendezők. A Szabadság szerelem keverésénél például volt egy jelenet, aminél úgy döntöttek, hogy egy hátulról előre repülő rakéta hangjára van szükség. A hirtelen született ötlet ma ott van a filmben. Szintén ehhez a filmhez kellett egy piaci zsivaj. „Találtunk is egy ilyet a zajtárban, csak arra kellett figyelni, hogy nehogy valami modern szöveg hallatszódjon ki, hiszen 1956-os filmről volt szó.”
Ferenczy Gábor, Ragályi Elemér és Tőzsér Attila (fotó: Kummer János – fn.hu)
Hollywoodtól az Üvegtigrisig
A kétfunkciós teremben a lehető legjobb minőségben vetítik a filmet akkor is, amikor a hangot keverik, és a lehető legjobb hanggal, amikor a képet fényelik. Erre nem sok lehetőség van általában az utómunka-stúdiókban, noha az igényes filmalkotók kedvelik ezt a lehetőséget. E komfortfokozat is a prémiumfilmeseket célozza.
Adódik a kérdés, hogy milyen filmek készülnek, készültek itt a föld alatt. A magyarok közül például a Szinglik éjszakája vagy legutóbb az Üvegtigris 3. E mellett itt fényeltek és/vagy utóhangosítottak spanyol, szlovák, román produkciókat is, hamarosan kezdődik két újabb román film munkálata.
Van tehát nemzetközi érdeklődés – emeli ki Ragályi Elemér. Mint mondja, megmutatták több amerikai filmesnek is a stúdiót, akik abszolút elégedettek voltak a minőséggel, a szolgáltatásokkal, a szakemberek hozzáértésével. A filmtörvény alapján Magyarországon járó 20 százalékos adó-visszatérítéssel együtt már kecsegtető lehet egy hollywoodi produkciónak is itt elkészíteni az utómunkákat. A távolság azonban még mindig akadály lehet. Budapest messze van Los Angelestől.
A digitális világban persze van mód ennek virtuális kiküszöbölésére. Egy közepes hollywoodi stúdiónak már van olyan digitális moziterme, ahová beül a rendező, és megnézi a szerverre feltöltött anyagot, majd skype-on elmondja, hogy milyen változtatást kér a jeleneten. A szakemberek szerint ez lehet a jövő egyik útja. „Végül is Angliában is sok utómunka készül.” A másik út a koprodukciós, a magyar filmek (ami most Tőzsér szerint „változó korban van”), illetve a környező országok alkotásai utómunkálatainak megszerzése. Egyre több televíziós produkciót is vállalnak, hiszen ma már egy tévésorozatot is 6.1-es hangtechnikával kell kikeverni.
Több százmilliós befektetés
A stúdió tavalyi átadása óta folyamatosan dolgozik, s bár mint a tulajdonosok mondják, lehetne jobban is kihasználva, bíznak abban, hogy egyre több megrendelésük lesz. „Ehhez persze jó volna, ha újra beindulna magyar filmgyártás” – mondja Ferenczy, s hozzáteszi, úgy gondolja, ez hamarosan megtörténik. „Kevesebb, de jobb minőségű, külföldre is eladható film fog születni. Ez szintén kedvez az ilyen prémiumminőségű utómunka-stúdióknak.”
Hollywoodban egyfolytában ellátnák munkával (fotó: Kummer János – fn.hu)
A föld alatti stúdió kialakítása sok százmillióba került. „De ma tehermentes, s itt lesz 15 év múlva is, maximum a komputereket kell majd időnként kicserélni” – mondja Ferenczy, válaszolva a megtérülést firtató kérdésünkre. Úgy véli, a terem egyfajta presztízsberuházásnak is tekinthető, ami ma már a zászlóshajója a Focus-Fox-nak.
A napokban fejezeték be a The other side of sleep című ír-holland film fényezését (a koprodukciós szerződések miatt a hangot elvitték valamelyik „gazdaországba”), amely Cannes-ban is megmérettetik idén. Nemsokára kezdik az Ajtó utómunkálatait.
Megtudtuk, hogy a rendező épp most vágja a Szabó Magda-regényből készülő filmet valamelyik „föld fölötti” vágószobában. Néhány hét múlva Ragályi Elemérrel lejönnek ide a föld alá, beülnek azokba a fotelekbe, ahol mi is ültünk, és a nagy vászonra kivetített film hangulatát is meghatározó fényeket, színeket állítják be. Az operatőr szerint ennél sokkal többről lesz szó, ugyanis az elővágott film szerkesztési ritmusa is jobban kialakítható, ha az alkotók csúcsmozikörülmények között döntenek egy-egy jelenet hosszáról, színéről, hangjáról.
A csúcsmozi adott. A föld alatt.
