A közel két és fél órás alkotás hat napot mutat be, a történet Friedrich Nietzsche és egy ló találkozását szövi tovább. A filozófus az 1880-as években az utcán sétálva védelmére kelt egy lónak, amelyet kocsisa kegyetlenül vert.
A torinói ló ötlete már a nyolcvanas évek óta foglalkoztatta Tarr Bélát, de csak akkor vették elő az ötletet, amikor A londoni férfi forgatása leállt egy évre. “Hat napról van szó, hat nap alatt megy végbe egy folyamat. A hat nap nyilván nem véletlenül hat” – fogalmazott a rendező, hozzátéve, hogy – Milan Kundera egyik könyvének címét megfordítva – ő a lét elviselhetetlen nehézségét akarta ábrázolni.
Képek A torinói lóból
A film az elmúlásról szól, ezzel kapcsolatban Tarr Béla azt mondta: “Nekünk nem reményt, nem feloldozást kell adni. Nem arról kell beszélnünk, ki merre menjen. Nem programot akarunk adni. Csak azt tudjuk elmondani, érzékeltetni, ahogy mi látjuk az életet. Ez a film olyan dolgot érint, ami előbb utóbb mindenkit utolér, ez pedig az elmúlás, a vég”. Hozzáfűzte: “a tény, hogy a földön vagyunk és egyszer majd el kell mennünk, már önmagában elég ahhoz, hogy ne legyünk maradéktalanul boldogok”.
Tarr Béla megszokott alkotótársaival dolgozott együtt A torinói ló forgatásán. A színészek között Derzsi János és Bók Erika már korábban is szerepelt a rendező filmjeiben. Bók Erika, aki nem hivatásos színész, a Sátántangó című filmben és A londoni férfi című alkotásban is játszott. “Amiért az egész csapat együtt tud, tudott dolgozni annak az az oka, hogy nagyon hasonló a gondolkodásunk, hasonlóképpen látjuk a világot. Nem kell folyton vitatkozni, meggyőzni egymást, egyszerűen csak ott állunk, dolgozunk, ledöfjük a kamerát, és megpróbáljuk minél hamarabb, minél jobban megcsinálni a filmet” – részletezte a rendező. Fred Kelemen, a film operatőre pedig úgy fogalmazott, nagyon örült a közös munkának, lenyűgözte a magyar rendező koncepciója.
Arra a kérdésére, hogy valóban fel akar-e hagyni a rendezői munkával, Tarr Béla azt válaszolta, ez nagyon személyes dolog, de akik ismerik, tudják, mi döntésének oka. “Azt hiszem, ezzel a filmmel eljutottunk valahova, bezártunk egy kört. Ezek után már csak ennek a filmnek az ismétlése jöhetne. Lehet, hogy jól, lehet hogy izgalmasan, de nem hozna minket szellemi izgalomba. Márpedig szellemi izgalom nélkül nem lehet művet létrehozni. Mi pedig ezt ambicionáljuk. Nekünk most jó időre abba kell hagyni. Nagyon félő az ismétlés veszélye” – fejtette ki Tarr Béla.
