A méhészborzok Afrikában és Ázsia déli és nyugati területein élő emlősök, közeli rokonai a menyéteknek. Mindenevő állatok, gyümölcsöt, kisemlősöket, kígyót esznek, de kedvencük a lépesméz, amelynek megszerzésére szövetséget kötöttek egy madárral. A mézkalauz madár jelzi, hogy hol a finomság, a borz felmászik a fára és erős karmaival feltépi a kaptár, és kezdődik a lakoma. A méhcsípésektől nem kell félnie, mert sűrű bundáján nem hatol át egyetlen fullánk sem.
Ezt a pöttöm kis méhészborz kölyköt a Johannesburgi Állatkertben meglepetésszerűen „találták”, amikor a szülőket átköltöztették vackukról egy másik kifutóba. A kicsit azóta kézből táplálják, de igen makacs jószág: csak akkor eszik, amikor kedve tartja. Mégis megerősödött, és kezdi felölteni a faj jellegzetes vonásait: bundája mintásodik, bátran és elszántan kergeti a gyöngytyúkokat, és nagyon szagos.
A kisfilmbet nézve láthatjuk, hogy tényleg nem ismeri a félelmet ez az állatka. Képes felépülni akár a mérgeskígyók harapásából is.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a méhészborzról
Együttműködő viselkedés az állatvilágban
