Erwin Koeman csapata a 6. percben vezetést szerzett, ám
hamar kiderült, hogy nincs egy súlycsoportban riválisával, amely kedvére
dolgozhatta ki a helyzeteket. A szünetben ugyan még döntetlen volt az állás, de
a második félidőben már a gólokkal sem fukarkodtak a hollandok a szétesett és a
labdát megtartani is képtelen magyarok ellen.
“Ötvenöt percen keresztül méltó ellenfelei voltunk a
holland válogatottnak, addig a csapatom azt tette, amit előre
elterveztünk” – nyilatkozta a szövetség honlapján a mérkőzés után Koeman. “Utána
azonban magasabb tempót kezdett diktálni a hazai együttes, mi pedig fáradtan
már nem tudtuk felvenni ezt az iramot. A hollandok győzelme megérdemelt,
sajnálom, hogy ilyen nagy különbségű vereség lett a vége. Nem adom fel a
harcot, a játékosaimtól azzal köszöntem el, hogy pihenjék ki magukat,
találkozunk a következő megmérettetés előtt”.
Legutóbb 1997. november 15-én a Jugoszlávia elleni
világbajnoki pótselejtező visszavágóján kapott ki ilyen különbséggel a magyar
csapat, akkor 0-5 lett az eredmény. Szintén ehhez a párharchoz, az október
29-én lejátszott első felvonáshoz kötődik az az eset, amikor még ennél is több
gólt kapott a nemzeti együttes. Azon a találkozón hétszer rezdült meg a magyar
háló, ugyanis 1-7 lett a végeredmény.
Szintén beszédes adat, hogy Koeman csapata több mint egy
esztendeje nem rúgott egynél több gólt a mérkőzéseken. A 2009. április 1-i
Málta felett aratott 3-0-ás diadal óta lejátszott kilenc találkozón mindössze
négyszer volt eredményes magyar játékos. A 2009 óta megrendezett 12
összecsapáson 8 gólt szereztek a magyarok, de egyetlen játékos sincs, aki
legalább kétszer talált volna be az ellenfél kapujába.
Mindez nem biztató előjel az ősszel rajtoló Európa-bajnoki
selejtezők előtt, főleg annak tudtában, hogy a hollandokkal egy csoportban
harcolunk a továbbjutásért. Ha valakinek voltak álmai a majdani elsőséget
illetően, nyugodtan lemondhat róluk, és ha nem változik meg valami gyökeresen
nemzeti csapatunknál, a svédek és finnek megelőzéséről is letehetünk.
