A különös rendelet, amelyet 1799 végén hozott a párizsi rendőrfőnök, kikötötte, hogy minden párizsi nőnek, aki “férfiúi viseletet kíván felölteni”, külön engedélyt kell kérnie a városi főkapitányságtól.
A tiltás értelmében az egyébként liberális francia főváros divatügyekben elméletileg szigorúbb, mint az olyan, keményvonalas iszlám államok, mint Szudán.
Tíz francia parlamenti képviselő a minap benyújtott egy törvénytervezetet, és ennek értelmében hatályon kívül helyeznék a rendeletet, amely túlélt már több, a visszavonására irányuló kísérletet is.
Valamelyest lazított a tilalmon egy 1892-ben elfogadott módosítás, amely akkor engedélyezte a nőknek a nadrágot, ha “egy ló gyeplőjét tartják”. 1909-ben tovább hígult a rendelet, amikor egy külön záradék áldását adta a “biciklin ülő, vagy annak kormányát tartó” hölgyek pantallójára.
1969-ben, a nemek közötti egyenlőséget hirdető, világméretű mozgalom kibontakozásának csúcspontján a párizsi városi tanács felkérte a rendőrfőnököt, hogy dobja sutba a rendeletet. Ő azt válaszolta, hogy “a divat előre látható vagy előre nem látható” változásai miatt “nem lenne bölcs dolog megváltoztatni” a szöveget.
Legutóbb 2003-ban történt kísérlet a divatjamúlt rendelet visszavonatására, amikor Nicolas Sarkozy pártjának egyik képviselője levélben kérte erre a nemek közötti egyenlőségért felelős minisztert. A miniszter azonban ezt válaszolta: ha a rendeletet “nem alkalmazzák, az néha sokkal hatékonyabb, mint amikor a törvényeket (állami) beavatkozással igazítják hozzá a változó erkölcsökhöz.”
Tekintettel arra, hogy nadrágviseletet előírás a párizsi rendőrnők számára, a rendnek a gyengébb nemhez tartozó őrzői elméletileg törvénysértők. Az avítt szabály ellentmond az 1946-os francia alkotmánynak is, amelyek értelmében a törvény előtt minden férfi és nő egyenlő.
