“Szerencsére jól vagyok, nem panaszkodhatok az egészségi állapotomra, persze 30 évvel ezelőtt jobban éreztem magam. Télen a sok hólapátolástól például begyulladtak a forgóim” – mondta a világszerte elismert Aranycsapat egyetlen vidéki klubban futballozó játékosa.
Buzánszky arra a kérdésre, nem bánja-e, hogy nem szerepelhetett a kor két nagy budapesti csapatában, az akkoriban világhírű Bp. Honvédban vagy MTK-ban, azt válaszolta, mivel Dorogból is bekerült a válogatottba és ott jól érezte magát, így “vidéki gyerekként” nem vágyott a fővárosba, pedig lett volna rá lehetősége. Elárulta, később sem tudott elszakadni Dorogtól, ugyanis 1968-ban havi 4000 dollárért Iránba hívták edzőnek, de inkább lemondta, s a helyi csapat trénere maradt.
“Számomra Budapest Dorog külvárosa” – mondta Doroghoz fűződő kapcsolatáról Buzánszky. A település jövő szombaton újabb elismerésben részesíti díszpolgárát, ugyanis róla nevezik el a helyi futballstadiont.
A magyar labdarúgó válogatott tablója, első sor: Grosics Gyula, Gellér Sándor, második sor: Buzánszky Jenő, Lantos Gyula, harmadik sor: Bozsik József, Lóránt Gyula, Zakariás József, negyedik sor, Budai II. László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor Puskás Ferenc és Czibor Zoltán. (MTI)
A Kazalnak becézett hátvéd a Buzánszky-Lóránt-Lantos összetételű hátvédhármas leggyorsabb tagja volt. Nemcsak a szerelésben és a védőmunkában tűnt ki, hanem az ellentámadások indításában is. Bátran vállalt előretöréseket, amelyeket rendszerint jó beadásokkal fejezett be.
“Bántó, hogy Grosics Gyulával nem vagyunk a Nemzet Sportolói. Minden elismerést megkaptunk, de úgy látszik, mi csak a nemzet napszámosai lehetünk” – utalt arra Buzánszky, hogy az 1953-ban a Wembleyben az angolok felett világraszóló 6-3-as diadalt aratott Aranycsapat még két élő játékosa nem tagja a kitüntetettek 12 fős csoportjának.
Buzánszky arról is beszélt, hogy nem tud elszakadni a futballtól, s ott segít, ahol csak tud, számos meghívásnak tesz eleget, amelyeken népszerűsíti a labdarúgást és élménybeszámolót tart a “Vereckei-hágótól egészen Sopronig”.
Megjegyezte, tavaly 178 napon vett részt valamilyen hivatalos eseményen, ebből 48 napot külföldön. Hozzátette, az élvonalbeli mérkőzéseket már csak televízióban követi, de ha teheti, akkor a válogatott meccseit élőben nézi meg.
buzánszky jenő
Született: Újdombóvár, 1925. május 4.
Sportág: labdarúgás
Posztja: védő
Klubjai: Pécsi VSK (1946–1947), Dorogi Bányász (1947–1960)
Válogatottság/gól: 48 mérkőzés/0 gól
– 1945-46-ban elvégezte a MÁV Vasúti Tisztképzőt, 1964-ben szakedzői oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán. Kezdetben a MÁV-nál, majd 1947-től 1978-ig a Dorogi Szénbányáknál dolgozott.
– Sportolói pályafutását a Dombóvári Vasutasnál kezdte, azután a PVSK, később a Dorogi Bányász játékosa volt. Összesen 274 NB I-es mérkőzésen futballozott.
– Szerepelt az Évszázad mérkőzésének nevezett londoni találkozón, amelyen az Aranycsapat 6-3-ra győzött Anglia ellen. 1952-ben, Helsinkiben tagja volt az olimpiai bajnokcsapatnak, 1954-ben ezüstérmet nyert a svájci világbajnokságon. 1960 és 1973 között edzősködött.
– Az 1990-es években különböző vezetői posztot töltött be a Magyar Labdarúgó Szövetségben.
