Élet-Stílus

A költségvetés utolsó sora

admin
admin

2010. 04. 29. 08:00

Az extrém sportok azért jók, mert úgy mozgatják meg a résztvevőket, hogy közben teljesen lekötik a figyelmüket, s egyúttal a kiválasztottság kellemes érzetét is megadják számukra.

Felemásan érinti az extrémnek nevezett sportok helyzetét a válság, amennyiben a nagyobb „tőkesúlyt” igénylő vitorlázásra már érezhetően kevesebb jut, ugyanakkor például a bringás túraszervezők a piac bővülését prognosztizálják. A szigorodó költségvetések szorítása és a növekvő stresszből fakadó kikapcsolódási igény együttesen az olcsóbb extremitások irányába tolhatja a piacot.

KISZAKÍT ÉS ELKÜLÖNÍT.
A menedzsment neveltetése vagy épp ellenkezőleg, annak üdítő hiányosságai néha egészen hétköznapi sportágakat is felemelhetnek a cégkultúra rangjára, mint ahogyan azt a Microsoft jégkorongmániája tanúsítja, de itthon jól példázza ugyanezt a bankközi kosárlabda kiemelt szerepe. Mégis, az a jellemzőbb, hogy akik nem lettek fiatalkorukban valamelyik hagyományos és tömegesen űzhető sportág megszállottjai, azok, amikor – sok esetben egészségügyi okokból, orvosi tanácsra – sportolni kezdenek, azt tapasztalják, hogy úszás vagy kocogás közben tovább intézik a cég ügyeit. Különösen igaz ez válság idején, amikor a vállalatokat érő kihívások szüntelen stresszhelyzetben tartják a vezetőket és a középkáder-állományt.

Nos, az extrém sportok nagy előnye, hogy a testmozgás mellett teljes körű figyelmet követelnek meg, s ezzel garantálják a teljes kiszakadást a mindennapi taposómalomból. Ugyanakkor – mint arra Dénes Ferenc sportközgazdász felhívja a figyelmet – jövedelemfüggők, és ezzel összefüggésben magas presztízsűek is. A hegymászás vagy, mondjuk, a vitorlázás tehát egyszerre valósíthatja meg a jövedelmi elkülönülést, a megszokott környezetből való kiszakadást és a teljes testi-lelki kikapcsolódást, vagy ha úgy jobban tetszik, a stressz levezetését. És ugye minél nagyobb a stressz, annál extrémebb kikapcsolódásra van szükség.

Hétköznapi extremitások

Időről időre az orrunkra koppintanak a hazai
sportközgazdaságtan művelői amiatt, hogy milyen szegényes is a mi
sportkultúránk. Hiszen például az angolszász sportstatisztikákban külön
rubrikában szerepel a kutyasétáltatás. Az efféle, relatíve olcsóbb,
mégis rekreációs hatású, s persze a társadalmi elkülönülésre is alkalmas
időtöltések mostanában kezdenek polgárjogot nyerni nálunk. Komoly
cégvezetők mondják azt, hogy rendszeresen, nagyobb társasággal, szép
környezetben gyalogolnak, vagyis sétálnak. De hasonló célt szolgál az
egyre népszerűbb gombászás is, ami valójában nem más, mint többórás
hajnali séta az erdőben, miközben a figyelmünket leköti egy adott
feladat. Vegyük észre: hasonló szerepe lehet a nálunk csak lassan
terjedő golfnak is, ez amatőr játék esetén egy többórás társasági séta,
gondozott környezetben, jó levegőn, időről időre megszakítva a nagy
koncentrációt igénylő ütéssel.

ORVOSOK A TENGEREN.
A válság nyomán azonban alapos átrendeződés tapasztalható ezen a piacon is. Mint azt Láng Róberttól, az Adriatic Challenge tulajdonosától a Figyelő Trend megtudta, a vitorlázás lett az a tétel, amelyet az emberek privát vagy céges költségvetésükben az utolsó sorban tartanak nyilván, így ez a legkönnyebben kihagyható elem a kiadások közül. Láng Róbert azt érzékeli, hogy a válság erősen visszavetette a vállalati vitorláztatást, azon belül a klasszikus csapatépítő tréningeket, illetve a partnereket „kényeztető” túrahajózásokat egyaránt.

Más kérdés, hogy a vitorlázás támogatásának vagy a vitorlás sport kommunikációs felületként való felhasználásának érintettsége még ennél is nagyobb. Jól példázza ezt, hogy amíg az Adriatic Challenge 2007-ben 65 hajó, 2008-ban pedig 70 hajó részvételével rendezte meg a Magyar Tengeri Nagyhajós Bajnokságot, addig 2009-ben csak 38 egység vett részt a versenyen, annak ellenére is, hogy mind az esemény rangja, presztízse, ismertsége, mind a szervezés színvonala tovább emelkedett. Ennek oka egyértelműen a csapatszponzorok elmaradása, illetve az, hogy a csapatok nem tudták magánpénzből előteremteni a részvételhez szükséges összeget.

Az idén ezért új szegmenseket céloz meg az Adriatic Challenge: elkezdte a „tematikus regatták” szervezését. Az a céljuk, hogy olyan üzleti körök számára szervezzenek élménydús sporteseményt és ezzel együtt színvonalas társasági összejövetelt, amelyek – feltételezésük szerint – szívesen töltenének el néhány napot informális környezetben. Az idén ennek jegyében szervezik meg az orvos-gyógyszerész, valamint az ügyvéd kupát.

NAPI SZÁZAT KÉT KERÉKEN.
Miért éppen most indítottak egy kerékpártúrák szervezésével foglalkozó céget, hiszen a válság negatívan érintette az egész turisztikai és sportszervező üzletágat? – érdeklődött a Figyelő Trend a Runk Magyarország Kft. ügyvezető tulajdonosánál. Panyi Ottó azt felelte, az ilyen típusú túrákon szerzett személyes tapasztalataik nyomán merült fel az ötlet, s amikor ráébredtek, hogy Magyarországon még nincs ehhez hasonló cég, úgy érezték, hogy ez másokat is hasonló lelkesedéssel töltene el.

Ezek kis költségvetésű túrák – tette hozzá –, ráadásul a kerékpárosok száma folyamatosan nő itthon is, így remélik, hogy ez a turisztikai terület nőni tud akár csökkenő egyéb kereslet mellett is. Nagyon sok ember kerékpározik rendszeresen, és szívesen töltené aktívan a szabadságát is. Egy napi 30 kilométeres távot ajánló túra fizikailag nem igazi kihívás, ezért lőtték be napi 100 kilométerben az általuk ajánlott átlagos távot, amelyet kis edzéssel a rutintalanok is teljesíthetnek, de még izgalmas lehet a „megszállott” kerekezők számára is.

Az pedig a cégalapítók számára is meglepetés volt a bejárások során, hogy mennyi látnivaló akad olyan útvonalakon, ahová autóval le sem kanyarodna két nagyváros között az átlagos utazó. Az ilyen típusú túrahéten viszont ezekre is van idő, ráadásul az élmény, hogy több százan tekernek egy időben az úton, nem hasonlítható semmi máshoz. A helyi önkormányzatok támogatásának köszönhetően a legtöbb helyen programok is várják az egész napos kerékpározás után a résztvevőket, és az étkezéseket is helyi ízekkel gazdagítják.

Augusztus első hetében indul az első túra Kelet-Magyarországon, de máris nagy az érdeklődés. Tekintettel arra, hogy hány hasonló túra indul rendszeresen például Amerikában, arra lehet számítani, hogy nálunk is elterjed ez a kikapcsolódásai forma. Hosszabb távon több hasonló túrát is terveznek Magyarország különböző területeire, és ezeket minden évben megismétlik, remélve, hogy ez megmozgatja a helyi közösségeket is, a kerékpárosok számára pedig olyan közösségi rendezvénnyé válik, „ahol mindenkinek ott a helye”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.