A sportember pénteken hunyt el, de halálhírét csak szombaton hozta nyilvánosságra honlapján a klub. Molowny Tenerifén született, játszott szülővárosa csapatában is, majd a Marino érintésével került a Real Madridhoz, amely aztán a második otthona lett.
Játékosként 11 évet húzott le a királyi csapatban, amellyel két bajnoki címet és BEK-et is nyert. A középpályán nyújtott hasznos játékának köszönhetően a válogatottba is meghívót kapott, 1950 és 1955 között hétszer lépett pályára a nemzeti csapatban.
Pályafutása végén a Las Palmashoz igazolt, ott kezdett el edzősödni is, majd a hetvenes és a nyolcvanas években négy különböző időszakban dolgozott a Realnál, amelynél aztán a sportigazgatói posztot is betöltötte. Edzőként is sikeres volt a blanckókkal, erről három bajnoki cím és két UEFA-kupa-elsőség tanúskodik. Az európai kupasorozat 1984/1985-ös kiírásának döntőjében ő ült a kispadon a Videotont legyőző (3-0, 0-1) Real Madridnál.
Szövetségi kapitányként 1969-ben négy mérkőzésen irányította a spanyol válogatottat.
