A bundabotrány miatt 2006-ban a másodosztályba sorolták vissza a világ egyik legjelentősebb klubját, egyben a legsikeresebb olasz csapatát. A Juventus története során 51 trófeát nyert, közte 27 bajnokságot és kilenc Olasz Kupát. A címek között szerepel két BL- (a BEK-et is beleszámítva) valamint három UEFA-kupa-elsőség is.
A kényszerű száműzetés mindössze egy évig tartott, de a kulcsemberek távozása annyira visszavetette a csapatot, hogy az elmúlt két szezonban senki nem várt a csapattól trófeákat. Idén nyáron aztán a vezetők mélyen a zsebükbe nyúltak, sztárjátékosokat igazoltak, az elzavart Claudio Ranieri helyére pedig érkezett Ciro Ferrarának.
Kimondva, kimondatlanul az Inter megszorongatása volt a cél az idei szezonban, és a bajnokságban nem is rajtolt rosszul a csapat, a címvédő Inter elverése óta azonban csak bukdácsol az Öreg Hölgy. A legutóbbi négy bajnokijából hármat is elbukott a Juventus, vasárnap este pedig a nagy rivális AC Milan verte, ritka gyenge játékkal 3-0-ra Ciro Ferrara csapatát, amelynek már 12 pont a hátrány a listavezető Interrel szemben.
A vérmesebb szurkolók már a kezdősípszó után tüntettek a tréner és a játékosok ellen, a kedvencek kilátástalan játékát elnézve pedig egy csoport felgyújtotta a székeket – sűrű füsttel beborítva a pályát. A tréner a szégyenteljes vereség ellenére nem aggódik az állása miatt.
“Nem vagyok az a típusú ember, aki elhagyná a süllyedő hajót. Minden megteszek azért, hogy kilábaljunk ebből a helyzetből. Ugyanakkor megértem a szurkolók csalódását, és bármilyen döntést elfogadok a személyemmel kapcsolatban” – nyilatkozta a mérkőzés után Ciro Ferrara, aki talán az elmúlt hetek vereségei miatt is szokatlanul defenzív felállásban – némi túlzással – nyolc védőjátékossal küldte pályára csapatát.
Elől a nyáron súlyos milliókért leigazolt Diegónak, illetve Amaurinak kellett volna a gólokat lőnie, de a Zidane-utódnak beharangozott apró termetű brazil – mint oly sokszor – csalódást okozott. A Werder Brementől érkezett irányító teljesen eltűnt a mezőnyben, alig voltak értékelhető passzai, és így értelemszerűen Amauri sem tudott komolyabb zavart okozni a Milan-védelemben.
Diego egy-egy meccsre még összekapja magát, a szintén nyáron érkezett Felipe Melo leigazolása viszont óriási baklövésnek tűnik. A védekező középpályás a Fiorentinában rendre csapata egyik legjobbja volt, a Juventus mellett az Arsenal és az Internazionale is vitte volna, ám ő a torinóiakat választotta – azok pechjére…
Melo ugyanis az idei szezonban megközelíteni sem tudja a korábban, többek között a Konföderációs Kupán is mutatott formáját, Ferrara ennek ellenére rendszerint a kezdőben szerepelteti. A trénernek számos más döntése is erősen megkérdőjelezhető, nem csoda, hogy egyre többen követelik a távozását.
A klub korábban arról volt híres, hogy nem rúgja ki az edzőit, de Ranieri után rövid pár hónapon belül újabb szakember távozhat szerződése lejárta előtt. A klubvezetés egyelőre hallgat, és kitart a sokat szapult Ferrara mellett, annak ellenére, hogy a BL-től is szégyenszemre már a csoportkörben búcsúztak.
