1. Maicon (brazil, Inter)
Akárcsak két éve, ezúttal is a brazil Maicont találtuk a legjobb védőnek. Bajnok lett az Interrel, Konföderációs Kupát nyert a brazil válogatottal – mindkét csapatban a legjobbak közé tartozott. Maicon eszményi futballista, s bár a technikájában sincs hibapont, leginkább a fizikuma az, ami a mezőny fölé emeli.
2. Carles Puyol (spanyol, Barcelona)
A Barcelonában idén nehéz volt csillognia egy védőnek: a társak szórták a gólokat, így a bekkek játékosa szinte fel sem tűnt. A Real Madrid elleni őszi, 1-0-ra megnyert derbin aztán kiderült, hogy hátul is van egy csillaga a Barcelonának, Puyol élete meccsét játszotta.
3. Juhász Roland (magyar, Anderlecht)
Vajon mi a közös egy brüsszeli és egy budapesti futballszurkolóban? A rémálmuk: azaz kedvenc csapatuk Juhász Roland nélkül várja soros mérkőzését. A 26 éves védő nélkül immár sem az Anderlecht, sem a magyar válogatott nem képzelhető el: övé a harmadik hely.
4. Daniel Alves (brazil, Barcelona)
Ha nem lenne Maicon, most alighanem Daniel Alves állna toplistánk élén. A Barca jobb oldali védője az élő példa arra, hogy egy világsztárnak is van hová fejlődnie – idén sokkal masszívabb játékot nyújtott a katalán sztárcsapatban, mint azelőtt. De Maicont (és Puyolt, és Juhászt) csak akkor előzi majd meg, ha az arca kisebb lesz.
5. Patrice Evra (francia, Manchester United)
Evra már csak azért is megérdemli a toplistánkon való részvételt, mert decemberre ő maradt a Manchester United egyetlen egészséges bekkje. Ezzel mindent el is mondtunk róla: Evránál keményebb, kitartóbb és megbízhatóbb balhátvédet nem találunk a futballpiacon.
Akik kimaradtak
Juan Manuel Vargas a Cataniában egy ígéretes balhátvéd volt, a Fiorentinában világklasszis bal oldali futó lett. Igaz, 2009-ben már inkább középpályásként jött szóba a firenzeieknél, mi azonban a védők között adtunk neki helyet – a cserepadon. Mellé ültettük Luciót is, aki az Interben masszívabban futballozott, mint tette azt Münchenben. Pedig ott sem tűnt ministránsfiúnak…
