Élet-Stílus

Botrányok a klímacsúcson

admin
admin

2009. 12. 09. 19:07

Szerdán a konfliktusoké volt a főszerep a klímakonferencián: egymásnak feszültek a gazdag ipari és a fejlődő országok, civilek tüntetésre készülnek, és kerekedett egy diplomáciai konfliktus is.

A magyar delegáció szakmai koordinátora szerint egy új világrend vajúdása figyelhető meg a koppenhágai vitákban. Faragó Tibor környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár egy budapesti háttérbeszélgetésen úgy vélte: a dániai tanácskozáson számos egyértelműen elkülöníthető érdekcsoport kívánja érvényesíteni akaratát, amely egyebek mellett kiterjed a gazdaság, az állami szuverenitás, sőt az etika területére is.

A mintegy 140 fejlődő ország a gazdasági kérdésekben elsősorban azt várja a fejlett világtól, hogy ismerje el és támogassa a növekedésre való igényét. Az „északi félteke” ennek fejében azt kéri a felzárkózó országoktól, hogy gazdasági növekedésüket válasszák el a fosszilis energiahordozók felhasználásának fokozásától, vagyis konkrét, ellenőrizhető nemzeti programokban vállaljanak mérhető, mintegy 15-30 százalékos kibocsátás-csökkentést – fejtette ki a szakember.

Faragó Tibor szerint a több mint száz érintett ország – köztük Kína és India – a szuverenitásának feladását látja ebben a feltételben. Ezek az államok attól félnek, hogy így a nemzetközi közösség nevében fellépők szinte a legkisebb részletekig beavatkozhatnak országuk szakpolitikáinak – például közlekedésük, mezőgazdaságuk, vagy energiaszektoruk – alakításába. A fejlett államoknak ugyanakkor azt kell mérlegelniük, hogy saját adóbevételeikből mekkora összegeket hajlandók finanszírozni a fejlődők, 2020-ra várhatóan 100 milliárd euróra duzzadó támogatási igényéből.

Fejenként 2 dollár

A konferencia első két napján kialakult álláspont szerint a fejlett államok 2010 és 2012 között évi 10 milliárd dollárral támogatnák a felzárkózókat a változó éghajlathoz való alkalmazkodásban. Ez az összeg „a klímaváltozás áldozatainak a koporsóira sem elég” – reagált fejlődő országokat tömörítő G77 csoport szudáni vezetője, Lumumba Stanislaus Di-Aping. A kínai delegáció tagja pedig úgy nyilatkozott: tízmilliárd dollár „fejenként két dollárt jelent a gazdag államok lakosaitól, ennyi pénzért pedig egy csésze kávét sem lehet kapni itt a konferencián”.

A 192 ENSZ-tagállam képviselői arról tanácskoznak, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, aktuállissá válik az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv megújítása.

Kiszivárgott tervezet

A legnagyobb vitát szerdán egy nem hivatalos dán megállapodástervezet keltette. A londoni The Guardian által megszellőztetett dokumentum 2020-ra teszi azt az időt, amikor a globális üvegházgáz-kibocsátás eléri a tetőpontját, utána már csökkennie kell. A fejlett országok összesített kibocsátását tekintve voltaképpen megköveteli a csúcs tíz éven belüli elérését, míg a fejlődőknek hosszabb határidőt ad. Ami a kibocsátás-csökkentési vállalásokat illeti, a tervezet szerint a fejlődő országok elköteleznék magukat bizonyos megszabott kibocsátás-csökkentési projektek mellett, amelyek teljesülését 2020-ig százalékos mutatókkal mérnék.

Ez a pont volt az, amelyet a fejlődők a leghatározottabban elutasítottak. „Nem tudunk elfogadni olyan javaslatot, amely a Föld lakosságának 80 százalékát további szenvedésre és igazságtalanságra kárhoztatja” – hangsúlyozta a G77 vezetője.

Kizártak egy küldöttet

Emellett diplomáciai incidenshez vezetett, hogy a kínai delegáció egy tagját többszöri próbálkozásra sem engedték be a tanácskozás helyszínére. A kínai küldött egymás után háromszor próbált bejutni a Bella Center konferenciaközpontba és két akkreditációs igazolványt is felmutatott. A biztonságiak mégsem engedték be, és az egyik igazolványt el is kobozták. Sajtóértesülések szerint az érintett egy miniszteri rangú kormánytisztviselő, a külügyi tárca klímaváltozási különmegbízottja.

Greenpeace-akció a Colosseumnál (MTI)

Greenpeace-akció a Colosseumnál (MTI)

Yvo de Boer, a világszervezet légkörvédelmi titkárságának vezetője az incidens rendezése után leszögezte: ilyesmi nem fordul elő többé. A konferencia lebonyolításáért is felelős ENSZ-diplomata azzal magyarázta a félreértést, hogy a tanácskozás zavartalanságának biztosítása embert próbáló feladat; a 12 napos rendezvényre összesen 34 ezer személynek adtak ki belépésre jogosító akkreditációt, holott a Bella Center befogadóképessége csak 15 ezer fő.

Különösen a konferencia utolsó két napján válhat szűkössé az épületegyüttes: december 17-én és 18-án nagyjából 110 állam- és kormányfő vesz részt a tárgyalásokon, és a névsor egyre csak bővül: az iráni állami televízió szerdai bejelentése szerint Mahmúd Ahmadinezsád elnök és Manusehr Mottaki külügyminiszter is elutazik Koppenhágába a tárgyalások fináléjára.

Óriásdemonstrációra készülnek

Szerdán elkezdődött a „bemelegítés” a szombatra tervezett nagy demonstrációra is, amelyre legkevesebb 30 ezer embert várnak: a dán rendőrség kommandósai házkutatást tartottak egy épületben, amelyben közel 100 fiatal klímavédelmi aktivista, a Climate Justice Action (CJA) nevű hálózat tagjai vertek tábort. A rendőrök fellépése erőszakos volt, és kifejezetten keresték a konfliktust – mondta a CJA szóvivője.

A szombati tüntetésre világszerte 165 szervezet hívta tagjait és szimpatizánsait Koppenhágába. Az észak-európai országban már a hónap elején hatályon kívül helyezték a Európai Unión belül szabad mozgást biztosító schengeni egyezményt, és a biztonsági erők alaposan ellenőriznek mindenkit, aki átkel a határon. Főként a szárazföldi, a dán-német határt erősítették meg, de fokozottan ellenőrzik a Svédországból és Norvégiából érkező kompokat is, és a feltételezett rendbontóktól megtagadják a belépést.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Migrants make their way through the countryside after they crossed the Hungarian-Croatian border near the village of Zakany in Hungary to continue their trip to north on October 16, 2015. Hungary said it will shut its border with Croatia at midnight, closing a major entry point for migrants bound for northern Europe, weeks after a similar move on its Serbian frontier triggered clashes with refugees.    AFP PHOTO / HANNA SONIA / AFP PHOTO / HANNA SONIA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.