Élet-Stílus

Az út Koppenhágáig

admin
admin

2009. 12. 07. 14:25

A dán fővárosban rendezett kéthetes klímacsúcsot az év során tucatnyi előkészítő tárgyalás előzte meg. Ezeken kellett megalapozni a most folyó tárgyalássorozat várható eredményeit.

A legutolsó nagyobb klímakonferencia a 2008-ban, Poznanban volt. Ugyan történetek előrelépések a kibocsátás-csökkentési célok meghatározásában, a fejlődő országok erdőpusztításának csökkentésére, valamint az adaptációs mechanizmusok finanszírozási módjaira, világossá vált, hogy konkrét, új megegyezésre csak 2009-ben kerülhet sor. Sokan az éppen hatalomra lépő Obama kormánytól várták a folyamatok felerősítését.

Bonn, 2009. március 30.– április 9.

A 2009-es év első UNFCCC találkozójának témája az Obama kormány klímaváltozással kapcsolatos tervei voltak. Jonathan Pershin, a klímaváltozással foglalkozó megbízott amerikai küldött vázolta az USA terveit, melynek egyik leghangsúlyosabb eleme, hogy az összes fejlődő ország kibocsátás-csökkentésére van szükség a megfelelő eredmény eléréséhez.

Bonn, 2009. június 1-12.

Az ENSZ soron következő tárgyalásán a résztvevőknek sikerült némi előrehaladást elérniük a technológia folyamat kérdését illetően, ám az egyéb főbb kérdéskörök (pl. finanszírozás) nem sikerült előrelépniük. Továbbra is kérdés maradt a fejlődő országok üvegházhatású gáz kibocsátásainak csökkentési mértéke, a finanszírozási vállalások a fejlett országok részéről a fejlődők adaptációs és kibocsátáscsökkentési intézkedéseik bevezetéséhez. A meglévő szerződéstervezet immáron 200 oldalra bővült az eredeti 53-ról.

wwf

Az összeállítást a WWF Magyarország bocsátotta lapunk rendelkezésére.

L’Aquila, 2009. július 8-10.

A G8 vezetői eddig sohasem látott, erőteljes üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésben egyeztek meg. A kitűzött cél 80 százalékos csökkenés 2050-re, természetesen továbbra is tartva azt, az álláspontot, hogy a tudósok – elsőként a WWF szakemberei – által meghatározott 2 Celsius-fokos globális felmelegedési szint alatt kell maradnunk ahhoz, hogy elkerüljük a globális klímakatasztrófát. Miközben a legnagyobb gazdaságok fórumának (Major Economies Forum) nem sikerült megegyezniük a 2050-re kitűzendő kibocsátás-csökkentési céljaikban, addig a fejlett és fejlődő országok is egyetértettek abban, hogy mindenképpen a 2 fokos felmelegedés alatt kell maradnunk, valamint egyöntetűen úgy határoztak, hogy előkészítik az alacsony szénigényű növekedési stratégiájukat, hogy a kibocsátásaikat csökkenteni tudják. Abban is megegyeztek, hogy Koppenhágában tovább dolgoznak majd a 2050-re kitűzendő célokon.

2009. július 9.

Barack Obama, az USA elnöke közös nyilatkozatot ad ki az Európai Unió valamint 15 egyéb országgal közösen arról, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy megszülethessen a hatékony klíma-megállapodás Koppenhágában. A nyilatkozatban továbbá rögzítik, hogy olyan hosszútávú gazdasági stratégiát folytatnak majd, mely biztosítja a kibocsátások csökkenését, valamint hatékony és kellően ambiciózus intézkedéseket vezetnek be e cél elérése érdekében minél előbb.

Bonn, augusztus 10-14.

Ülésközi informális egyezetést tartottak a tárgyalások alapját képező, már meglévő koppenhágai egyezmény szövegéről. A UNFCCC főtitkára Yvo de Boer szerint ugyan történtek előrelépések az egyezmény szövegének konszolidálására, de az olyan fő kérdésekben, mint az adaptáció, a technológia transzfer, a fejlődő országok átállítása egy fenntartható fejlődési pályára, sokkal gyorsabban kellene eredményeket felmutatni, mint ahogyan az a jelenlegi ütemben zajlik.

New York, szeptember 22.

A Ban Ki-moon (az ENSZ jelenlegi főtitkára) által kezdeményezett Éghajlatváltozás Csúcson több mint 100 döntéshozó vett részt. Az egyeztetés célja az volt, hogy erőteljes politikai lendületet adjon a koppenhágai tárgyalásoknak, valamint megerősítse az elkötelezettséget az országok részéről egy szigorú és hatékony klímaegyezmény iránt.

Pittsburg, szeptember 24-25.

A G20 vezetők találkozóján nem csupán a globális hitelválságról és az IMF esetleges reformjáról, hanem a koppenhágai egyezmény pénzügyi vonatkozásairól is tárgyaltak a világ vezető nagyhatalmai. José Manuel Barroso, az EU Tanácsának elnöke aggodalmát fejezte ki, hogy a jelenlegi ütemben haladva nem lehet mindent megfelelően előkészíteni egy ilyen jelentős egyezményhez. Tovább folytatódtak a tárgyalások egy olyan gazdasági prosperitást biztosító stratégiáról, mely a tiszta technológiákra és a környezeti biztonságra épül. Az egyeztetések során az amerikaiak demonstrációkkal fejezték ki támogatásukat egy szigorú klímaegyezmény mellett.

Bangkok, 2009. szeptember 28 – október

A tárgyalások tovább folytatódtak a kibocsátáscsökkentés mértékéről, valamint az alkalmazandó mitigációs és adaptációs stratégiákról. A leglényegesebb előrelépés az volt, hogy körvonalazódni látszik az az összeg, melyet a fejlett országoknak biztosítaniuk kellene a fejlődő országok számára, a zöld gazdaságra való áttéréshez. Ugyan az USA korábban biztosította elkötelezettségét a kibocsátás csökkentésével és a fejlődők pénzügyi támogatásával kapcsolatosan, most mégis országon belüli jogi procedúrák lefutásának szükségességére hivatkozik és kimarad a tárgyalásokról. Közben egy sor neves amerikai nagyvállalat – Nike, Apple, PG&E – nyíltan felszólítja az amerikai Kereskedelmi Kamarát – melynek van klímaváltozással foglalkozó alegysége -, hogy mielőbbi klíma intézkedéseket várnak el, mint nemzeti, mind nemzetközi szinten.

Brüsszel, október 29-30.

Az Európa Tanács tárgyalásán a résztvevők arról egyeztettek, hogy az Európai Unió milyen pozíciót foglaljon el a koppenhágai tárgyalások során, különös tekintettel a pénzügyi vállalásokra. Az EU-val szemben már többször megfogalmazódott a kritika, hogy miközben vezető szerepet akar vállalni a klímatárgyalások előremozdításában, a vállalásaiban már korántsem jelennek meg ezek az ambiciózus célok.

Barcelona, 2009. november 5-30.

A tárgyalásokat leginkább a türelmetlenség és a frusztráltság jellemezte. Amerika még mindig igyekszik húzni az időt, és nem áll elő konkrét vállalásokkal. Mindeközben az EU is egyetértett azzal, hogy a fejlődő országok megsegítésére évi 150 milliárd dollárra lenne szükség. Ebből az EU hajlandó azonnal évi 5 milliárdot elvállalni, mely a későbbiek folyamán akár évi 35 milliárdig is emelkedhet. Előtérbe került Kína is, aki eddig még szintén semmilyen vállalást nem fogalmazott meg. Bejelentik, hogy jelentős csökkentést terveznek 2020-ig, de konkrét adatot még nem közölnek. Brazília bejelenti, hogy kész 80 százalékkal csökkenteni az Amazonason folyó fakivágást 2020-ig, míg Indonézia 26 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt 2020-ig. Az előtárgyalások utolsó fordulójaként a legfőbb cél a koppenhágai egyezmény szövegének utolsó finomításainak elvégzése volt.

varázslatos bolygónk

A kenyai Masai Mara szavanna, a Nílus deltája, az ausztráliai Kakadu-mocsár, a komodói korallzátony, az új-zélandi Ferenc József gleccser és még 95 „társa” – nemcsak az a közös bennük, hogy a világ természeti kincseiként vannak számon tartva, hanem az is, hogy kifejezetten veszélyeztetettnek minősülnek. A december 7-én Koppenhágában kezdődött ENSZ Klímakonferencia apropójából a Roder-Ocker Kiadó egy lenyűgöző fotóalbummal – amely az ENSZ sokkoló klímajelentésére támaszkodik – igyekszik felhívni a figyelmünket a klímaváltozás közelségére és veszélyeire. A klímaváltozás nem utópia – üzeni a 100 kép a világból, melyekre érdemes emlékezni című kötet. Az album 100 helyszínt emel ki varázslatos bolygónk természeti csodái közül azzal a szándékkal, hogy ébredjünk fel, és még időben tegyünk valamit annak érdekében, nehogy eltűnjenek a Földünkről ezek a gyönyörű és különleges tájak. A kötetben szereplő valamennyi képnél rövid leírást is olvashatunk arról, hogy pontosan milyen veszély is fenyegeti az adott flórát és faunát. Sőt a könyvben számos ismert (magyar és külföldi) személy – csatlakozva a 100 kép a világból elnevezésű projekthez – osztja meg velünk gondolatait a klímaváltozás veszélyeiről. A fotóalbum megjelenését a National Geographic magazin is támogatta, amelynek – akárcsak az FN.hu-nak – a Sanoma Budapest a kiadója.
(100 kép a világból, melyekre érdemes emlékezni, Roder-Ocker Kiadó, 2009.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.