József Farkas 1921. augusztus 10-én született Balassagyarmaton. Érettségi után gyári munkásként helyezkedett el, akkortájt jelentek meg első írásai a Népszavában. 1942 és 1945 között munkaszolgálatos volt. Egyetemi tanulmányait 1946 és 1950 között végezte Budapesten. A diploma megszerzése után került az Írószövetséghez, 1950-1951 között a szövetség lektorátusának munkatársa volt, majd az ELTE-n aspiráns.
1955-1956-ban a Magyar Rádió irodalmi osztályán csoportvezető, 1957 elején azonban elbocsátották. 1958-tól a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1973-1990 között osztályvezetője volt. 1956-tól kandidátus, 1987-től a tudomány doktora. Kutatási területe a századelő, különösen az I. világháború és a forradalmak magyar irodalma volt. Kitüntetései között az Akadémiai Díj és a Gábor Andor-díj is szerepelt, előbbit 1969-ben vehette át.
